Magyar Bírói Egyesület, 1122 Budapest, Tóth Lőrinc u. 6.

Bejelentkezés | regisztráció

A MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

ALAPSZABÁLY
Általános rendelkezések
1.§. Az Egyesület neve: Magyar Bírói Egyesület (a továbbiakban: Egyesület)
Székhelye: Budapest XII. Tóth Lőrinc u. 6. (Magyar Igazságügyi Akadémia)
2.§. Az Egyesület önkormányzati elven működő, általános és szakmai, valamennyi bíró, bírósági titkár (továbbiakban: bíró) érdekeit képviselő, munkavállalói érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítő civilszervezet. Az egyesület jogi személy, működése Magyarország területére terjed ki, területi szervezetei nem jogi személyek.
Az Egyesület céljai és feladatai
3.§. (1) Az Egyesület célja a bírói függetlenség védelme, a bírói jogalkalmazás színvonalának és feltételeinek fejlesztésével a jogállamiság teljesebbé tétele, a bírói hivatás megfelelő társadalmi elismertetése, erősítése, a bírák élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása, a bírói igazgatási és önkormányzati testületek hatékony és demokratikus működésének támogatása, fejlesztése.
(2) Az Egyesület e célok megvalósítása érdekében
- kezdeményezi jogszabályok alkotását és intézkedések megtételét az igazságügyi kormányzatnál, a köztársasági elnöknél, az Országgyűlésnél, szabályzatok megalkotását az Országos Bírósági Hivatalnál (a továbbiakban OBH),
- véleményt nyilvánít az igazságszolgáltatás és a bírák helyzetét érintő intézkedésekről és jogszabályokról, szükség esetén álláspontját a közvélemény elé tárja,
- más bírói és jogászi szakmai szervekkel és a szakszervezetekkel együttműködve képviseli a bírák szociális és anyagi érdekeit,
- véleményt nyilvánít a bíróságok éves költségvetéséről,
- fellép a bírák személyét, a bíróságok tekintélyét támadó megnyilvánulásokkal szemben,
- tanfolyamokat, előadásokat, szakmai összejöveteleket szervez, támogatja a bírák szellemi, kulturális fejlődését szolgáló rendezvényeket, kiadja a Bírák Lapját, működteti honlapját, lehetőségéhez képest gondoskodik más szakmai jellegű kiadványok kiadásáról, támogatja a bírák tudományos tevékenységét,
- segíti a Bírák Etikai Kódexének hatályosulását,
- ápolja a kapcsolatokat más országok bírói egyesületeivel és az európai, valamint nemzetközi bírói szervezettel.
(3) Az Egyesület törekszik az Országos Bírósági Hivatallal a szükséges és kölcsönös együttműködés kialakítására és fejlesztésére, különösen a következő területeken: a bíróvá válás folyamata, a pályázatok, az előmenetel kérdései, az oktatás, a képzés, a továbbképzés gyakorlata, a belső igazgatás és szakmai függetlenség viszonya, alakulása, az arányos munkateher problémái, a bírák munkájának értékelése, a javadalmazás - jutalmazás, a munka erkölcsi elismerése, a külső ellenőrzés tartalma, hatékonysága, a nyugdíjas bírák helyzete.
                                         A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
4.§.(1) Az Egyesület tagja lehet minden szolgálatot teljesítő vagy nyugállományban lévő bíró, bírósági titkár és bírósági fogalmazó. Taggá az válhat, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja.A tagot a területi szervezet vezetősége veszi fel, az előterjesztett belépési nyilatkozat alapján, és erről tájékoztatja az országos vezetőséget. A helyi vezetőség elutasító döntése ellen, az elutasító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a helyi taggyűléshez lehet panasszal fordulni. A helyi taggyűlés a panaszról a soron következő taggyűlésen dönt.
 (2) Tiszteletbeli taggá választható az a külföldi állampolgárságú bíró, aki az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásában jelentős érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagságról az elnökség javaslata alapján az Országos Választmány dönt. Tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, a választmányi ülésen csak tanácskozási joggal vehet részt.
(3) A tagsági viszony megszűnik
- a tag halálával
- a kilépés írásbeli bejelentésével,
- a szolgálati viszony megszűnésével, a nyugdíjazást kivéve,
- törléssel, a tagsági díj nemfizetése esetén. A törlésre akkor kerülhet sor, ha a tag a tagsági díjat 6 hónapon túl nem fizeti, és a területi szervezet vezetősége, előzetes írásbeli figyelmeztetést követően így határoz. A törlést kimondó határozat ellen az Országos Elnökséghez lehet panaszt előterjeszteni, a határozat kézbesítését követő 30 napon belül. Az Országos Elnökség a panaszról a soron következő ülésén dönt.
 - kizárással: az Egyesületből ki lehet zárni, aki az alapszabály rendelkezéseit megsérti vagy az Egyesület érdekeit sértő magatartást tanúsít. A kizárás kérdésében a területi szervezet taggyűlése határoz. Jogorvoslatnak a törléssel azonos módon van helye.
A tagok főbb jogai és kötelezettségei
5.§. (1) Az Egyesület tagja jogosult
- az Egyesület céljai, feladatai és jogosítványai körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, az egyesületi előterjesztések összeállításához konkrét javaslatokat tenni, a döntésekben szavazati joggal részt venni;
- bírósági rendezvényen, bírói testületi ülésen – szóban vagy írásban – képviselni és érvényesíteni az országos és a helyi egyesületi testületek álláspontját;
- az Egyesülettől szakmai és jogi (Pp. 67. §) érdekvédelmet kérni;
- az Egyesület szakmai és minden egyéb rendezvényein részt venni, ott véleményt nyilvánítani.
 - a tag bármely tisztségre választható.
(2) Az Egyesület tagja köteles
- a szervezeti életben részt venni;
- tisztségbe történő megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni; 
- a vállalt tagsági díjat rendszeresen megfizetni. 
Az Egyesület szervezete és működése
Az Egyesület helyi szervei
6.§. (1) Az Egyesület területi önkormányzati jogú szervezetei a megyei szervezetek és a megyei jogállású szervezetek (a továbbiakban együtt: területi szervezet).
(2) Megyei jogállású szervezetek a Kúrián, az Ítélőtáblákon, Fővárosi Törvényszéken, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, valamint a Budai Központi Kerületi Bíróságon szervezhetők.
(3) A területi szervezet részleges – a területi szervezet vezetősége által meghatározott - önállósággal rendelkező bíró-jelölti csoportot hozhat létre, amennyiben a bírósági titkárok létszáma eléri a 7 főt.
7.§. A területi szervezetek önkormányzati szerve a taggyűlés; ügyintéző és képviseleti szervei: a vezetőség és a tisztségviselők: az elnök, az elnökhelyettes és a titkár. 
8.§. A területi szervezet taggyűlése jogosult
- megválasztani a megyei szervezet elnökét, elnökhelyettesét, titkárát és a további vezetőségi tagokat (a megválasztott tisztségviselők alkotják a területi szervezet vezetőségét) 
- a választmány tagjait
- létrehozni a bíró-jelölti csoportot,
- a vezetőséget, annak tagjait beszámoltatni, a tisztségviselőket visszahívni,
- az Egyesület céljai és feladatai körébe tartozó tevékenységet elhatározni és azt végezni, kivéve, ha az az országos szervek hatáskörébe tartozik,
- a vezetőség döntései elleni panaszt elbírálni.
9. §. (1) A területi szervezet vezetősége 3-11 főből áll. A vezetőség tagjainak száma a taglétszámmal arányosan kerül meghatározásra, ennek megfelelően a 15 fő alatti területi szervezetek 3 tagú vezetőséget, a 15 és 50 főből állók 5 tagút, míg az 50 fő feletti taglétszámmal rendelkezők 11 tagból állót választhatnak. A vezetőség megbízatását 5 évre kapja. Amennyiben a vezetőségi tagság idő előtt - így különösen lemondással, visszahívással, elhalálozással - megszűnik, úgy az időközben választott új vezetőségi tag megbízatása a már hivatalban lévő vezetőségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. A vezetőség tagjai sorából választja a gazdasági felelőst.
(2) A vezetőség szervezi, irányítja a területi szervezet munkáját, tevékenységéről a taggyűlést rendszeresen tájékoztatja és jelentősebb kérdésekben köteles állásfoglalását kikérni.
(3) Taggyűlést évente legalább egy alkalommal kell tartani. A taggyűlést az elnök akkor is összehívja 30 napon belüli időpontra, ha azt a tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kéri.
(4) A területi szervezet elnöke képviseli az adott területi szervezetet. Gondoskodik a vezetőségi ülések rendszeres, s amennyiben az ügyrend másképpen nem rendelkezik, negyedévenkénti megtartásáról, a szervezet feladatainak elvégzéséről. Névjegyzéket vezet a területi tagokról, tisztségviselőkről, választmányi tagokról, változás esetén tájékoztatja az Országos Elnökséget. A saját, a vezetőség és a taggyűlés konkrét tevékenységéről - szükség szerint - írásban vagy szóban tájékoztatja az Országos Elnökséget. 
(6) A gazdasági felelős a pénzügyi előírásoknak megfelelően kezeli a rendelkezése alatt álló pénzeszközöket. Elkészíti a szervezet pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót.
(7) A vezetőség egyes feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes jellegű munkabizottságot hozhat létre.
(8) Az egyes bíróságokon helyi csoport szervezhető, amelynek munkáját a vezetőség tagja segíti és felügyeli. 
Az Egyesület országos szervei
10.§. Az Egyesület legfelsőbb önkormányzati szerve az Országos Választmány (OV). Ügyintéző és képviseleti szervei az Országos Elnökség (a továbbiakban Elnökség), tisztségviselői az elnök, a két alelnök, a főtitkár, valamint az Országos Elnökség tagjai.
11.§. Az Országos Választmány tagjait, mint küldötteket 5 évre az Egyesület tagjai választják azzal, hogy a választás lebonyolítása a területi szervezetek feladata. A területi szervezet a választás napján aktuális tagnyilvántartás alapján, minden megkezdett 25 tag után egy küldöttet választhat.
A választást követően a területi szervezet elnöke a taggyűlésről készült jegyzőkönyvet, valamint a területi tagok aktuális névjegyzékét, illetve a választmányi tagok névsorát megküldi az Egyesület elnökének. Az Egyesület elnöke ennek alapján az adott választmányi ülést megelőzően ellenőrzi, hogy a küldöttek mandátuma szabályos-e és összhangban áll-e a területi szervezet aktuális taglétszámával.
Amennyiben a választmányi tagság idő előtt megszűnik, úgy az időközben választott új választmányi tag megbízatása a már hivatalban lévő választmányi tagok mandátumával egyező időpontig szól.
12.§. (1) Az OV kizárólagos hatáskörébe tartozik
- az Alapszabály megállapítása, módosítása
- az Egyesület tevékenységének meghatározása,
- az éves költségvetés meghatározása, a zárszámadás és az éves beszámoló elfogadása,
- tagjai sorából az elnök, a két alelnök, a főtitkár, valamint az Elnökség tisztségviselőket meghaladó tagjainak és póttagjainak megválasztása és visszahívása 
- az Országos Bírói Etikai Tanács tagjainak megválasztása, az Etikai Kódex módosítása,
- döntés a nemzetközi kapcsolatok felvételéről,
- az Egyesület feloszlásának kimondása
- a területi szervezet vezetősége elleni panasz elbírálása
- az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása.
 
- döntés a tagdíj összegéről és esedékességéről.
(2) Az OV évente legalább egy rendes ülést tart. A meghívót a választmányi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 nappal meg kell küldeni a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt ülés helyének és dátumának pontos megjelölésével. 
Rendkívüli ülést kell összehívni az Elnökség többségi határozata alapján, vagy a választmányi tagok legalább egyharmadának – az ok és a cél megjelölését tartalmazó – írásbeli kérelmére. A rendkívüli közgyűlést az Egyesület elnöke a feltételek fennállásától számított 30 napon belüli időpontra köteles összehívni. A rendkívüli ülésre egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
 
Akkor is össze kell hívni az Országos Választmányt, ha azt a bíróság elrendeli.
13.§. (1) Az Elnökség az Egyesület legfőbb ügyintéző testülete. Tagjainak száma 15 fő és 4 póttag. A póttagok sorrendjét a szavazataik száma határozza meg. Az Elnökség hatáskörébe tartozik
- az OV összehívása, (kivéve a rendkívüli ülés összehívásának esetét)
- az OV határozatának végrehajtása,
- a helyi taggyűlés tagfelvételt elutasító határozata elleni panasz elbírálása,
- a rendezvények szervezése,
- a kapcsolattartás más társadalmi és szakmai szervezetekkel,
- a választott egyesületi tisztséget betöltők – jogszabályi keretek közötti – munkajogi jellegű védelme,
- az Egyesület állandó szakmai bizottságainak és szükség esetén tagozatainak létrehozása,
- az Egyesület képviselőjének kijelölése a más szervezetek által létrehozott kodifikációs és egyéb szakmai bizottságban,
- a Bírák Lapja szerkesztőbizottságának kijelölése.
(2) Az Elnökség üléseit általában negyedévenként tartja. Az elnök az Elnökség ülését a szükségeshez képest bármikor összehívja, köteles azonban 30 napon belülre összehívni, ha az Elnökség legalább hét tagja az ok és a cél megjelölésével írásban kéri.
(3) Az Elnökség megbízatása addig tart, amíg az új OV első ülésén Elnökséget választ.
14.§. Az elnök – az Egyesület törvényes képviselőjeként – képviseli az Egyesületet különböző szervezetekben, rendezvényeken. Elnököl a testületi üléseken. Kapcsolatot tart a civilszervekkel és a médiával. Tevékenységéről folyamatosan beszámol az elnökségnek. Akadályoztatása esetén a két alelnök, illetve a főtitkár helyettesítik. Különösen indokolt esetben a képviseletről más módon is gondoskodhat.
 
Az elnöknek az éves beszámolót az adott üzleti évet követő év május 31. napjáig a törvénynek megfelelően letétbe kell helyeznie és az Egyesület honlapján közzé kell tennie.
15.§. Az Egyesület főtitkára az elnök iránymutatása szerint előkészíti a testületek üléseit, szervezi a döntések végrehajtását, intézi a testület döntését nem igénylő ügyeket; erről tájékoztatja az Egyesület elnökét és a területi szervezetek elnökeit, akikkel folyamatos munkakapcsolatot tart. 
16.§. Az Egyesület pénztárosát az Elnökség választja a saját tagjai közül, aki az erre irányadó szabályok szerint kezeli az Egyesület vagyonát, elkészíti az éves költségvetés és költségvetési beszámoló tervezetét.
Az Egyesület gazdálkodása
17.§.(1) Az Egyesület vagyona elsősorban az Elnökség által megállapított tagdíjakból, felajánlásokból, alapítványi támogatásból képződik. A felajánlás elfogadásáról az elnökség, illetve a területi szervezet vezetősége dönt.
(2) A területi szervezetek rendelkezése alatt álló anyagi eszközök forrása: az Elnökség által megállapított tagdíjak fele és az éves költségvetésben részükre biztosított központi egyesületi támogatás. 
18.§. Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el. Feladataik ellátása során felmerült indokolt kiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak. 
19.§. Adminisztratív feladatok ellátására tiszteletdíjas munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmazásáról az Elnökség dönt.
Határozathozatal
20.§ (1) A testületek (taggyűlés, vezetőség, OV, Elnökség) akkor határozatképesek, ha a szavazásra jogosultak több mint a fele jelen van. 
 
Ha a területi szervezet vagy a Választmány taggyűlése nem határozatképes, a megismételt taggyűlés, vagy Választmány a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt taggyűlést erről szóló tájékoztatássalaz eredeti időpontot követő 30 perc múlva ugyanazon napirendi pontokra, az eredeti meghívóban kell összehívni.
(2) A határozatokat szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák.
(3) Titkos szavazás szükséges személyi kérdésben, és bármely más kérdésben, ha a döntést hozó szerv előzetesen így határoz.
(4) Személyi kérdésekben a döntést hozó szerv jelölőbizottság felállítását igényelheti.
(5) Többes jelölés esetén az vagy azok tekinthetők megválasztottnak, aki, vagy akik megkapták a leadott szavazatok többségét és ezen belül a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni azokra nézve, akiknél a szavazategyenlőség kialakult.
21.§. Az elnöki tisztséget (országos és területi szinten) legalább egy cikluson keresztül betöltött személy az Egyesület országos, illetve megyei tiszteletbeli elnöke cím viselésére jogosult, aki tanácskozási joggal részt vehet a testületi üléseken és elláthatja az elnök által rábízott feladatokat.
 
22.§. Az Egyesület megszűnik a Ptk. 64. §-ban írtak esetén.
Záró rendelkezések
Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a civilszervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései irányadók.
(Az Országos Választmány 2013. évi november hó 30. napján elfogadott és e naptól hatályba lépett módosításaival egységes szerkezetbe foglalva,melynek szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. .A Magyar Bírói Egyesületet a Fővárosi Bíróság az 1990. április 25-én hozott 6. Pk. 62. 467/1990/1. számú végzésével 1805. sorszám alatt vette nyilvántartásba. A Magyar Bírói Egyesület adószáma: 19672892-1-41)
 

 

Rendezvények

A felhívás csatolmányként olvasható.

A Magyar Bírói Egyesület szervezésében idén is várjuk csapatok jelentkezését a K&H Mozdulj! Maraton és Félmaraton Váltó futóversenyre. A maratoni távon 6 fős csapatok indulnak, a csapattagok egymást váltva azonos távot (7032,5 m) teljesítenek. A verseny 2017. június 11-én vasárnap...

A felhívás csatolmányként olvasható.

A Magyar Bírói Egyesület elnökségi ülésén az egyesület elnöke beszámolt az elnökségnek a legutóbbi választmányi ülés óta eltelt időszak eseményeiről, majd a BÉSZT tagjai tájékoztatták az elnökség tagjait az igazságügyi életpálya modell kidolgozásának állásáról. Az elnökség akként foglalt állást...

Múlt – Jelen - Jövő

Egy évvel ezelőtt ünnepeltük a Szegedi Ítélőtábla első önálló épülete átadásának 120. évfordulóját és kezünkbe vehettük az erre az alkalomra készült emlék-kötetet. Alig telt el egy év, és a Szegedi Ítélőtábla történetének újabb korszakát bemutató könyvvel...

KEDVES BÍRÓTÁRSAM!
Örömmel értesítünk Benneteket, hogy megállapodásunk
az All You Can Move SportPass-t kibocsátó céggel továbbra is él.
Váltsátok ki most a korlátlan mozgás útlevelét, a Superbrands díjas szolgáltatást,
melynek segítségével a normál fitnesz- ill....

Az eredmények - amelyekhez ezúton szívből gratulálunk - csatolmányként olvashatók.

Navigáció

Készítette az iStream
2009 © Magyar Bírói Egyesület - Minden jog fenntartva
1122 Budapest, Tóth Lőrinc u. 6.