Az OBT megalakulásakor elsődleges feladatának tekintette a működését meghatározó új szervezeti és működési szabályzat megalkotását. Ez a folyamat azonban akkor nem terjedt ki az OBT bíró tagjai és póttagjai jelölése és választása részletes szabályainak felülvizsgálatára. A döntést az OBT előtt álló feladatok igen nagy száma és az indokolta, hogy akkor még úgy gondolta a testület, hogy az újabb választásig rendelkezésre álló 6 év alatt a választások elektronikai korszerűsítése is beépíthető lesz majd a szabályozásba, nem szükséges a folyamatot azonnal áttekinteni és módosítani.

A 2018. október 9-én az OBT póttagválasztó küldöttgyűlésen történtek egyértelművé tették, hogy az SZMSZ IV. Fejezete, „Az OBT bíró tagjai és póttagjai jelölésének, valamint választásának részletes szabályai” felülvizsgálata és egyes rendelkezések módosítása nem tűr halasztást. A szabályozás áttekintésekor megállapítható volt, hogy azok nem garantálják megfelelően a jelölési és választási folyamat titkosságát, részben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) rendelkezéseivel sem állnak összhangban, részben pedig a törvényben írtnál és az indokoltnál nagyobb mértékben adnak szerepet az OBH elnökének az ő tevékenységét ellenőrizni hivatott testület (pót)tagjai megválasztásának folyamatában.

Mindezek kiküszöbölése érdekében az OBT módosította az elsődlegesen fontosnak tartott, garanciális szabályokat tartalmazó rendelkezéseket, és a teljeskörű felülvizsgálat érdekében szabályozási koncepciót is elfogadott. A módosításokkal a küldöttválasztó összbírói értekezleteken, illetve tag és póttagválasztó küldöttgyűlésen tapasztalt, részben a Bszi. pontatlan alkalmazásával, részben az akkor hatályos Szmsz-ben lehetővé tett eljárásrend visszaélésszerű alkalmazásával előállt helyzet megismétlődésének lehetőségét kívánja kizárni.

Az elfogadott módosítás lényege a következő:

• Rendelkezik arról, hogy a véleményt nyilvánító szavazólapon a jelölt bírákat – a megfelelő csoportosításban – ábécé sorrendben tüntessék fel. Ennek különösen a nagy létszámú bíróságokon van jelentősége és kizárja annak lehetőségét, hogy a szavazólapot összeállító bírósági, illetve levezető elnök az általa preferált sorrendben sorolja fel a jelölteket.
• A módosítás előírja a jelölőbizottság elnöke részére, hogy a bizottság által javasolt személyek listáját – az OBH elnökén túl – a Kúria elnökének és a küldötteknek is küldje meg. Talán indokolni sem kell miért lényeges, hogy a küldöttek, aki a jelöltekről szavaznak majd, a bizottság javaslatát megismerhessék.
• A módosítás egyértelművé teszi, hogy a küldöttértekezleten a bizottság javaslattételét követően a jelölteknek nyomban nyilatkozni kell a jelölés elfogadásáról. Könnyen belátható, hogy ez nagyban befolyásolja a további jelöléséket; az új szabályozás ezt az eljárási rendet írja elő a helyszíni jelölések esetére is.
• A módosítás következetesen viszi végig a választás folyamatán a véleménynyilvánítás és szavazás titkosságát. Ennek garanciális szabályait részleteiben is megalkotta, mely az országgyűlési választások során alkalmazott gyakorlatot követi. A Tanács nem látott kivetni valót abban, hogy a küldöttek megosztják ismereteiket a jelöltekkel kapcsolatban, „lobby-tevékenységet” folytatnak, ez azonban nem sértheti a szavazás titkosságát. A küldöttek szavazata nem ismerhető meg, nem kérhető számon és ezt a szabályozással is garantálni kell.
• Fontos módosítás, hogy az OBT értelmezte a póttagok sorrendjére vonatkozó szabályt. Ennek értelmében a szavazási fordulónként – és nem a teljes szavazási folyamatban – legtöbb szavazatot kapott jelölt tekintendő az adott sorrendű póttagnak. Ezzel a póttagválasztás eredményének megállapítása összhangba került a tagok választásának rendjével.
• Kiemelkedő jelentőségű a póttagválasztásra vonatkozó rendelkezések változása. Az OBT a bírósági vezetők közvetlen felhívásával kezdeményezi az összbírói értekezletek összehívását, melyre – miként a teljes folyamatra – a bírósági szervezeti szabályozókban írtakkal összhangban álló határidőket állapított meg. Ekként látszik biztosítottnak, hogy a póttagválasztó küldöttgyűlés összehívása észszerű határidőn belül megtörténhessen, arra ne fél év elteltével kerüljön sor, miként ez októberben történt.

A szabályozási koncepció további feladatot ad az OBT-nek az alábbi kérdéseket illetően:

• Indokolt meghatározni, hogy ki biztosítja a küldöttértekezlet lebonyolításának feltételeit (helyszín, technikai feltételek stb.), mennyiben működhet közre ebben az Országos Bírósági Hivatal. A Bszi. 98. § (1) bekezdéséből – abból, hogy a küldöttértekezletet az OBH elnöke útján kell összehívni – semmilyen egyéb közreműködés nem következik. Az OBT költségvetésében erre vonatkozó költségkeret megjelenítése lehetőséget nyújthat a küldöttértekezlet feltételeinek OBT által történő biztosítására.
• Szabályozni szükséges a jelölőbizottság működését is, erre vonatkozóan ugyanis a Bszi. nem tartalmaz részletes szabályokat. Ugyanakkor e jelölés súlya nem elhanyagolható, mert az ekként jelölt személyek neve további véleményezés nélkül felkerül a szavazólapra.

Az elfogadott szabályozási koncepciónak megfelelő módosítást az OBT elkövetkezendő ülésein vitatja meg.

A tájékoztató az OBT honlapjánn itt olvasható.