MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

A néhány hete hatályba lépett igazságügyi reform egyik újítása, hogy az OBT az addig az elnöki poszton egymást rotációban váltó tagok helyett először választhatott a soraiból maga elnököt. A 444 ebből az apróból készített interjút az OBT frissen megválasztott elnökével, dr. Matusik Tamással. Az alábbiakban az új elnök által elmondott legfontosabb gondolatokat osztjuk meg:

Az OBT új elnöke szerint az igazságügyi reform egy óriási siker minden magyar bíró számára, ez a bírói önigazgatás diadala. “Az elmúlt néhány évtizedben szinte példátlan, hogy egy szakmai testület, ami dr. Handó Tünde, az OBH előző elnöke hivatali idejében az ellehetetlenülés szélére került, nem megszűnik, hanem szépen lassan megerősödik, majd egy bírósági reform jön, amivel a törvény is megerősíti a státuszát.” A módosításoknak köszönhetően együttdöntési mechanizmus jött létre, mely biztosítja a testület részvételét pl. a kirendeléssekkel, álláshelyekkel, a képzéssel kapcsolatos kérdésekben. Ugyanakkor megfogalmazása szerint mindezt annak fényében is érdemes nézni, hogy 2018-2019-ben egy másfél évig tartó alkotmányos krízist volt, amikor dr. Handó Tünde, az OBH korábbi elnöke megtagadta az együttműködést az OBT-vel. Végül dr. Handó Tünde elveszítette a pozícióját, kiemelték a bírósági szervezetből, és őt egy olyan OBH-elnök követte, akit az OBT egyhangúlag támogatott. Ezután a bírósági igazgatásban irányváltás történt, a Handó-korszak a terhes örökségével együtt lezárult. Az OBT elnöke ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az új OBH elnökkel sem volt első perctől ideális a kapcsolat, de az elmúlt hónapok tapasztalata az, hogy most már partneribb vele az együttműködés, mint valaha.

Az interjúban kitér arra is, hogy miért alakult egy eltérő habitusú OBT 2018-ban. Dr. Matusik Tamás meglátása szerint addigra a bírók felismerték dr. Handó Tünde túlkapásait. Ennek jele volt például dr. Vasvári Csaba pere, melyet amiatt indított, hogy kétszer is eredménytelennek nyilvánították a nyertes ítélőtáblai pályázatát. Ezen kívül két összbírói értekezlet is kérdéseket tett fel az OBT-nek, hogy az vizsgálja meg, dr. Handó Tünde kinevezési gyakorlata törvényes-e. “A bírák bátrabb és következetesebb OBT-t akartak látni. Az így megválasztott új OBT célja azonban nem a békétlenség vagy a parttalan harcok indítása volt, hanem hogy a bírósági igazgatás kiszámítható, átlátható, igazságos és méltányos legyen.” Az OBT ezt célzó tevékenysége azonban azonnal támadásokat váltott ki, ezek a sajtóban is megjelentek, illetve a tagokat a szervezeten belül számos hátrányos megkülönböztetés érte, sok OBT tag és póttag lemondott, illetve lemondatták őket. Bár a taglétszám megfogyatkozott, ebből az időszakból ki kell emelni azt, hogy sem dr. Darák Péter, a Kúria akkori elnöke, sem dr. Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter nem tekintette illegitimnek az OBT működését, előbbi személyesen, utóbbi képviselője útján részt vett az OBT ülésein, munkájában.

Az OBT új elnökét kérdezték az igazságügyi reform azon újításáról is, mely szerint a jelenlegi OBT tagok újraválaszthatók lesznek a következő választáson. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az OBT ezt a lehetőséget sosem kérte, egyetlen jogszabályalkotási javaslatában sem szerepelt ez. Az OBT elnöke szerint az erről a kérdésről egyelőre nem időszerű beszélni, amikor ez aktuális lesz, akkor erről majd minden tagnak egyénileg kell dönteni, hogy kíván-e ismét OBT tag lenni. Felmerül azonban ezzel összefüggésben is a személyre szabott jogalkotás kérdése, melyet az OBT dr. Varga Zs. András kúriai elnök megválasztása kapcsán kifogásolt.

Az elfogadott törvényszöveg a bírósági vezetők megválaszthatóságával kapcsolatban sem követi az OBT javaslatát. Ezzel kapcsolatban az OBT elnöke kifejtette, “Azt kértük, hogy azok a bírósági vezetők, akiket az OBH elnöke nevez ki, jutalmaz, és ő gyakorolja felettük a fegyelmi jogkört, ne lehessenek az OBT tagjai. Nem egészséges, hogy azt a személyt kell felügyelniük, aki az ő főnökük. Nem így lett, ennek nem örülünk, viszont a bírák bölcsességére kell bízni ezt a kérdést. A bírák felelőssége lesz annak eldöntése, hogy milyen következő OBT-t akarnak.”

Az OBT elnöke reményét fejezte ki, hogy a 2018-as eredménytelenségbe fullasztott küldöttértekezlet óta a bírák felismerték már, hogy a vezetői szándékok elvtelen kiszolgálása nem előremutató. A bírók az elmúlt években sokszor voltak nyomás alá helyezve vagy az OBT ellen hangolva. “Még Handó Tünde idején elhangzottak olyan fenyegetések, hogy azért fog elmaradni a beígért fizetésemelés, mert azt az OBT veszélyezteti a harcos tevékenységével. Az OBT kitartott, mondtuk, hogy a kettőnek nem lehet köze egymáshoz, és végül nem is lett. Most pedig Varga Zs. András köti össze elfogadhatatlan módon a bírói önigazgatás megerősödését költségvetési kérdésekkel.”

Az interjú kitér a dr. Matusik Tamás és dr. Vasvári Csaba által David Pressmann nagykövetnél tett látogatás fogadtatására is. Az OBT elnökének álláspontja szerint a botránykeltés elsődlegesen nem is a két érintett bíró megfélemlítését célozhatta, hanem “inkább üzenet lehetett minden bírónak, hogy ha kiáll a függetlenségért, vagy nem tetsző dolgokat tesz, akkor ugyanígy járhat: egy Európában példátlan médiakampányt kap a nyakába.” Az OBT elnöke leszögezte: ilyennek nincs helye egy jogállamban. A visszajelzésekkel kapcsolatban az OBT elnöke kiemelte a támogató üzeneteket, hogy az OBT közleményben védte meg a tagjait, és a Magyar Bírói Egyesület is elítélte a támadásokat. Emlékeztetett: az OBT tagjaival ezügyben kritikus bírósági vezetők is találkoztak később David Pressmannel.

 Az OBT elnöke az interjúban kifejti, hogy a bírói függetlenség nemcsak azt jelenti, hogy nem telefonálnak oda a bírónak, hogy milyen döntést kell hoznia, hanem azt is, hogy indirekt módon sincs nyomás alá helyezve. Ezt a szervezeti kultúra, egy tisztességes, kiszámítható életpálya, megfelelő igazgatás, javadalmazás és munkakörülmények biztosítják. A kiszámítható életpálya sérelmére dr. Matusik Tamás azt a példát hozta fel, amikor dr. Handó Tünde önkényesen nyilvánított eredménytelenné pályázatokat vagy amikor dr. Varga Zs. András nem átlátható szempontok szerint járt el a bírói álláspályázatok elbírálása, valamint a bírák kirendelésének kezdeményezése során. A bírói függetlenség kapcsán az OBT elnöke hangsúlyozta azt is, hogy az nem a bíró privilégiuma, hanem az állampolgár alapjoga, hogy független bírója legyen.

 Az OBT elnöke az OBH elnökével kapcsolatos viszonyról elmondta, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy az OBH és az OBT ne legyenek rossz kapcsolatban egymással, a botrányok senkinek sem tesznek jót. Ez azonban nem békülékenységet jelent; fontos, hogy az OBT megőrizze a függetlenségét. Az OBT nem válhat kiszolgáltatottá, és nem működhet elvtelenül. Az OBT 2018 óta olyan igazgatás megteremtésére törekszik, melyben elvszerű, partneri viszonyban tud dolgozni az OBH elnökével.