Az ügy tárgya a Kúria Gfv.VII.30.201/2015/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.201/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó hitelezője és tagja volt egy korlátolt felelősségű társaságnak, melyet felszámoltak. Az indítványozó megkereste a felszámolót azzal, hogy az értékesítési eljárásban ajánlattételi lehetőséggel kíván élni. Az indítványozó kifogást nyújtott be a felszámolási eljárásban a bírósághoz, arra hivatkozva, hogy az értékbecslők számtalan értékelési rendszer közül választottak, ezáltal nem lehetséges az értékbecslések reális összevetése a legalacsonyabb értékesítési ár megállapítása érdekében. A bíróság a kifogásokat elutasította. A társaság vagyonának értékesítésére zártkörű pályázat keretében került sor, melynek nyomán a társaság és az önkormányzat hét darab adásvételi szerződést kötött meg. Az indítványozó keresetében az adásvételi szerződések semmisségének a megállapítását kérte a bíróságtól, eredménytelenül. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában arra hivatkozott, hogy a jogszabályokat tudatosan jogszerűtlenül alkalmazták a bíróságok és ezzel megsértették a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát. Az indítványozó szerint a bíróságok nem indokolták meg megfelelően a döntéseiket; ez álláspontja szerint ahhoz vezetett, hogy érdemi jogorvoslattal sem tudott élni a döntések ellen. A pártatlan bírósághoz, illetve a fegyverek egyenlőségéhez való jogának a sérelmét az indítványozó amiatt állította, mert a bíróság a bizonyítási indítványait mellőzte, illetve, mert egyes okiratokat nem ismerhetett meg. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A testület a bírói döntéseket kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálhatja felül, törvényességi, jogalkalmazási kérdések megítélésére nincsen lehetősége. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljáró bíróságok vizsgálták az indítványozó által lényeginek tartott érveket és azok elutasítását – bár időnként egymásnak némileg ellentmondóan – meg is indokolták. Azt, hogy az indokolásban foglaltak helytállóak-e, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja.