MAGYAR BÍRÓI EGYESÜLET
1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.

Az ügy tárgya a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése elleni bírói kezdeményezés - hallgatói jogviszony megszüntetése.

Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének és alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés tárgyában elutasította a a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben a felperest 2005 szeptemberében vették fel költségtérítéses jogász képzésre levelező tagozatra. A felperes tanulmányait a 2015/2016-os tanulmányi évben eredményesen nem tudta volna befejezni az esetben sem, amennyiben valamennyi felvehető tantárgyat felvesz és azokból sikerrel vizsgázik. Az egyetem Felnőttképzési Központja – hivatkozva a támadott rendelkezésre – megszüntette a felperes hallgatói jogviszonyát. A felperes fellebbezése nyomán az Egyetem rektora az elsőfokú határozatot helybenhagyta és nem engedélyezte a hallgatói jogviszony helyreállítását. A felperes ezt követően keresetével a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A bíróság eljárást indított az Alkotmánybíróságon, mivel álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés az Alaptörvény rendelkezéseit sérti akkor, amikor a felperes által megkezdett tanulmányok befejezésére nem biztosított kellő időt a felperesnek és a hallgatói jogviszony megszüntetését nem a felperes képességeiben rejlő okokból írta elő. Ezzel hátrányosan megkülönböztette felperest azon hallgatókhoz képest, akik jogász tanulmányaikat nem az előző törvény alapján kezdték meg. Az Alkotmánybíróság a kezdeményezést nem találta megalapozottnak. Az előző törvény alapján megkezdett képzésekre (hallgatói jogviszonyra, záróvizsgára) vonatkozó előírások objektív különbségtételt jelentenek, ezért az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem ellentétesek az Alaptörvénnyel. Tiltott különbségtétel nem ismerhető fel. A tanulmányok folytatása eszköz a végzettség megszerzése érdekében – az e cél eléréséhez kapcsolódó feltételrendszert és tevékenységeket (pl. a képzési célhoz kapcsolódó képesítési követelmények, ismeretellenőrzési formák, illetve tanterv) a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok, illetve az egyetemi autonómia körébe utalt szabályozási területek határozzák meg. A jogviszony a hallgatónak nem biztosít jogot ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményben korlátlan időtartamban folytasson tanulmányokat. A hallgatónak nemcsak jogosultságai vannak a tanszabadságból fakadóan a képzésben való részvételre, hanem azzal kötelezettségek is együtt járnak, melyeket teljesítenie kell.