Magyar Bírói Egyesület, 1122 Budapest, Tóth Lőrinc u. 6.

I. A büntetőeljárás módosítása

 

II. A polgári peres eljárás módosítása

 

III. A személyi feltételek kérdései (Bszi., Bjj., Iasz)

 

 

A javaslatok indokairól

 

A Magyar Bírói Egyesület (a továbbiakban MBE) alapszabályában megfogalmazott célja – egyebek mellett - a bírói jogalkalmazás színvonalának és feltételeinek fejlesztésével a jogállamiság teljesebbé tétele. Ennek érdekében kezdeményezi jogszabályok alkotását és intézkedések megtételét az igazságügyi kormányzatnál, véleményt nyilvánít az igazságszolgáltatás és a bírák helyzetét érintő intézkedésekről és jogszabályokról.

 

A MBE az igazságszolgáltatást szabályozó 1997. évben elfogadott törvények alkalmazásának gyakorlati tapasztalataival, ezzel összefüggésben a bírósági jogalkalmazás hatékonyságának javításával évek óta foglalkozik. Ez a folyamat az egyesület 2008. decemberi tisztújító Országos Választmányi Ülésen bekövetkezett személyi változásokkal és cselekvési programjának elfogadásával új irányt és lendületet vett.

 

A cselekvési programban megfogalmazott feladatok teljesítése érdekében a MBE az igazságszolgáltatás működését meghatározó törvényekről (Bszi., Bjj. és az Iasz.), továbbá az eljárási törvények hatályosulásáról az egész bírói karnak eljuttatott kérdőívek útján tájékozódott, felmérve a bírák véleményét arról, hogy milyen változtatásokat látnak szükségesnek. A kérdőíves felmérés 2009. első félévében történt, azok szintetizálását követően a MBE 2009. december 10. napján Országos Bírói Konferenciát szervezett, ahol az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényekkel összefüggő megállapítások, vélemények, javaslatok nyilvánosságra kerültek.

 

2010. március 11-én a MBE kezdeményezésére az Országos Ügyészi Egyesület, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti és az Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Jogász Egylet és a Végrehajtói Kamara részvételével létrejött az Igazságügyi Egyeztető Fórum, amely aggodalmát fejezte a jogalkotás színvonala miatt, és célul tűzte ki az igazságszolgáltatás területén annak javítását.

 

A MBE tette ezt annak tudatában, hogy a jogalkotás folyamatában a tárcakörözéses eljárás során, mint társadalmi szervezet, véleménynyilvánításra jogosult érdekképviseleti szervezetként gyakorta élt javaslat tételi, észrevételezési jogával.

 

Időközben az újjáválasztott Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban OIT) az igazságszolgáltatás működésének javítására stratégiai programot készített.

A jogszabályok módosítását ösztönző stratégiai program előkészítésébe, széleskörű tapasztalatai, demokratikus súlya ellenére a MBE bevonásra nem került.  Az egyesület képviselőjét az OIT ezen anyagot tárgyaló üléseire nem hívták meg. Így a 2800 fős bírói karból 1600 tagot tömörítő érdekképviseleti szervezetnek az anyag elfogadása előtt nem volt lehetősége véleménye kifejtésére.

 

Az egyesület az igazságügyi kormányzattól tájékoztatást kapott arról, hogy a bíróságok működésének hatékonyabbá tétele érdekében - elsősorban a bírósági eljárások gyorsítására vonatkozó - törvénymódosító javaslat-csomagot készít és ehhez kapcsolódóan sor kerülhet a Bszi., a Bjj., az Iasz esetleges indokolt változtatásaira is. Az egyesület - mivel a stratégiai program kidolgozásába nem folyhatott bele - és a „gyorsító- csomag” kapcsán ösztönzést is kapott ahhoz, hogy véleményét előterjessze, a kérdésben javaslatait megfogalmazta.

 

A MBE előterjesztése az OIT által készített és 2010. júniusában közzétett stratégia keretéhez igazodóan, azt támogatóan a gyorsítás érdekében azokat az elképzeléseket tartalmazza, amelyeket tagjai, a bírák, a gyakorlatból szerzett tapasztalataikból kiindulva felvetettek, támogattak.

 

Miután az állampolgárok alapvető alkotmányos joga, hogy az ügyek elintézésének ideje általánosságban feleljen meg az adott ügytípus, illetve a jogvita természetének, a hatályos eljárásjogi törvény szabályai szerinti időtartamnak, ezért az eljárási törvények korszerűsítésének célja alapvetően a bírósági eljárások gyorsítása, az ítélkezési munka hatékonyságának fokozása, színvonalának emelése

 

Az egyesület javaslata a Be, továbbá a Pp. módosításával, annak indokaival és a módosítás kapcsán felmerülő változások személyi feltételeinek hozzárendelésével is foglalkozik, az ahhoz kapcsolódó egyes Bszi., Bjj. és Iasz. szabályok kiegészítését, pontosítását is indokoltnak tartja. A javaslat elkészítésénél a MBE figyelemmel volt a belügyminiszternek a Parlamenthez benyújtott előterjesztésére - „A kistelepülések közbiztonságának javítása” -, amely a titkárok státuszának módosulásával is járt. A javaslatban megfogalmazottak nem fogják át az eljárási törvények teljes terjedelmét, csupán azokra a jogszabályi rendelkezésekre kívánjuk felhívni a törvényelőkészítő figyelmét, amelyek a gyakorló bírák szakmai tapasztalatai szerint az eljárások időszerűségét lényegesen befolyásolhatják.

 

 

I. A büntetőeljárás

 

Általában igaz, hogy az új Be.(1998. évi XIX. törvény) szabályozása számos, a terhelti státuszt védő új jogintézményt, biztosítékot vezetett be. A terheltet megillető kibővült jogosítványok halmaza mellett, az eljárás gyors befejezését és a hatékony pervitelt szolgáló eszközök háttérbe szorultak.

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét szolgáló új szabályok ugyanakkor alapul szolgálnak az eljárási jogokkal való - törvényes kereteken belüli - visszaélésre, a jog nem rendeltetésszerű gyakorlására, a perelhúzásra is. Egyes rendelkezések nem csupán adminisztratív terheket rónak a hatóságokra, de indokolatlan, formális és olyan kötelező eljárási cselekmény lefolytatását követelik meg a bíróságoktól, amelyek az ügy érdemi előre menetelét nem szolgálják.

A büntetőeljárás gyorsítása érdekében ezektől a terhektől az eljárást meg kell szabadítani.

 

A büntetőeljárás elhúzódásának, számos oka van, amelyek minden bírósági szinten akadályozhatják az ügyek gyors és ésszerű határidőn belüli feldolgozását, befejezését.

 

Ezek az okok a teljesség igénye nélkül a következők:

 

- egyes bíróságok túlzott leterheltsége, a különleges illetékességi szabályok miatt (megyeszékhelyi helyi bíróságok és a PKKB kizárólagos illetékességére vonatkozó szabályozás),

- a vádlott eljárási cselekményekről való igazolt, vagy igazolatlan távolmaradása, (Ez a tárgyalás beállítását, új tárgyalás kitűzését teszi szükségessé, mert a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező. Előfordul a több vádlottas ügyekben a „beosztott távollét”, azaz, hol egyik, hol másik vádlott nem jelenik meg. ),

- a védők, tanúk, szakértők szabályszerű idézés ellenére történő meg nem jelenése, az idézések, értesítések át nem vétele, azaz az idézés szabályszerűtlensége, amely új idézést követel meg,

- a védőnek közvetlen a tárgyalás előtt történő meghatalmazása miatt sokszor az új védő a felkészülés érdekében, a tárgyalás elhalasztását kéri. A védők részéről gyakori más okok miatt a tárgyalás beállítására irányuló kérelem.

- a tanácsváltozás – bíró ideiglenes vagy tartós távolléte, átszignálás stb. - miatt az eljárás megismétlése,

- többszöri alaptalan elfogultsági kifogás előterjesztése,

- a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás felesleges időhúzó szabályai,

- az iratok kötelező felolvasására vonatkozó rendelkezések, a közvetlenség elvének követelményeit védő eljárási szabályok miatt,

- a megkeresések hatóságok részéről való nem teljesítése, a bíróságok által meghatározott határidők más hatóságok, szakértők, védők általi elmulasztása,.

- a bíróságoknak a bizonyításhoz szükséges állami vagy egyéb nyilvántartásokhoz való hozzáférésének hiánya miatt csak hónapokat igénybevevő megkeresésekkel lehet adatokat beszerezni,

- az elektronikus eljárási lehetőségek hiánya ugyancsak növelheti a pertartamokat.

 

Természetesen, a felsorolt okokon túl, még számos tényező eredményezhet indokolatlan pertartam növekedést.

 

Az egyesületnek a Be. és a kapcsolódó jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatai három csoportba sorolhatók, amelyek közül az első csoport elemei szövegszerű változtatási alternatívát is tartalmaznak:

 

1.)  A törvény módosításával az ügymenet tényleges gyorsítása, a bírósági és a bírói ügyviteli mozgástér felerősítése, növelése

2.)   A bírák adminisztratív jellegű terheinek csökkentése az ítélkezési munka hatékonyságának növelése

3.)  Hosszabb távra kidolgozható változtatások

 

 

 

1.) Be. módosítások az eljárás gyorsítása érdekében

 

a.) A kivételes illetékességi szabályok megszüntetése

 

A megyei bíróságok székhelyi bíróságai, illetve a PKKB kizárólagos illetékességébe tartozik számos, a törvényben meghatározott bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás lefolytatása (közlekedési ügyek, fiatalkorúak elleni büntetőeljárások stb.), amelyek elintézése ezeken a bíróságokon jelentős többlet terhet jelent. Ezen ügyek elbírálásában résztvevő bírák semmi olyan különös szakértelemmel nem bírnak, amellyel a nem székhelyi, illetve a budapesti kerületi bíróságok bírái ne rendelkeznének. A nevezett bíróságok kivételes illetékességének megszüntetésével az ügyforgalomban meghatározó jelentőségű bíróságokon, a munkaterhet jelentősen csökkentve az ügyek gyorsabb elintézése várható.

 

Módosító javaslat:

 

A Be. 17.§. (5) és (6) bekezdésének, a Be. 18.§.(3) bekezdésének és a Be. 448. §- (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése.

 

b.) Intézkedések a tárgyalás előkészítése során

 

A terjedelmesebb, szélesebb bizonyítást igénylő ügyekben gyakran előfordul, hogy a bírósági eljárás folyamán jelentős számú bizonyíték beszerzése, felkutatása válik szükségessé. A Be. rendelkezései szerint, a tárgyalás előkészítése során ezen hiányosságok kiküszöbölésére a bíróság csupán az ügyész megkeresésére, felhívására jogosult. (Be. 268. §.) Ez általában azt eredményezi, hogy a bíróság által elrendelt eljárási cselekményeket, az ügyész közbejöttével, a nyomozóhatóságok, nem úgy valósítják meg, ahogy arra a tárgyaláson lefolytatandó bizonyítás elvégzéséhez szükség volna. Ráadásul a megkeresésekre a válaszok is késve érkeznek, így a bíróságnak a tárgyaláson szinte nyomozati tevékenységet kell folytatnia, amely a jelentősebb, a bonyolultabb ügyekben a bírósági pertartam komolyabb növekedését okozhatja.

Nincs következménye annak sem, ha a nyomozóhatóság a bíróság, illetőleg az ügyész megkeresésének nem, vagy nem úgy tesz eleget, ahogy azt megkeresésben meghatározták. Mivel ebben az esetben az ügy továbbra is bírósági szakban marad és csupán a tárgyaláson lehet ellenőrizni a vádlotti védekezést, így a vádlott is hátrányosabb helyzetbe kerülhet, és csak a tárgyaláson pótolhatók a nyomozás során el nem végzett teendők. Amennyiben az ügy a tárgyalás előkészítése során tartott előkészítő ülésen hozott határozat folytán nyomozati szakba kerülne vissza, a még szükséges nyomozati cselekmények lefolytatására a nyomozóhatóság is ösztönözve lenne a nyomozás soron kívüli ismételt lezárásával. Mindezek miatt indokolt lehet, a nyomozati anyag súlyosabb hiányosságai miatti a pótnyomozás bevezetése.

 

A pótnyomozással az eljárás bírósági szakasza jelentősen gyorsítható, hisz a bizonyításhoz szükséges feltételek már rendelkezésre állnának, és nem a bíróság kutatná fel a bizonyítékokat vagy közvetlenül, vagy az ügyészség megkeresése útján.

 

             Módosító javaslat:

 

„Intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt, pótnyomozás”

 

Be. 268. §. (1) bek. A bíróság hivatalból vagy az eljárásban részt vevő személyek indítványára azért, hogy a tárgyaláson a bizonyítási eszközök rendelkezésre álljanak előkészítő ülésen, pótnyomozást rendelhet el.

…………

A bíróság határidő tűzésével megkeresheti az ügyészt bizonyítékok benyújtására is, továbbá a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. …

 

A tárgyalás előkészítése során a bíróság, a Be. 264-271. §- ban foglalt rendelkezések alkalmazásáról dönt és a vádirat alapján a tárgyalási bizonyítás felvételének sorrendjét is figyelembe véve alakítja ki az eljárási teendőit. Így indokolt lehet, hogy az ügyész a vádiratában pertervszerűen rögzítse azt, hogy az eljárás során milyen bizonyítékokat, milyen módon kíván érvényesíteni. Ennek megfelelően a vádiratnak tartalmazni kell, hogy mely tanúk közvetlen tárgyalási meghallgatását, mely tanúk írásbeli vallomás tételének elrendelését, majd ismertetését, illetőleg a bizonyítási eszközök (tanúvallomás.) mi módon való felhasználását kéri. Ez az előkészítés, a bíróság munkájában a bizonyítás tervszerűségét és gyors lefolytatásának egyik feltételét biztosíthatja.

 

             Módosító javaslat:

 

Be. 217. §. (2) bek. j.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„A tárgyaláson való bizonyítás felvételének sorrendjére vonatkozó indítványt azzal, hogy mely tanúk tárgyalási meghallgatására, melyeknek az írásbeli vallomástételi lehetőségére, mely tanúk korábbi vallomásának ismertetésére tesz indítványt, indítványozza-e az ügyben eljárt szakértők tárgyaláson való meghallgatását, illetőleg milyen egyéb eljárási cselekmények lefolytatását látja szükségesnek.”

 

         c.) A kizárási indítványok elbírálásának gyorsítása, egyszerűsítése

 

Gyakran a bírák, illetve bíróságok kizárására irányuló indítványok elbírálása vezet az eljárás elhúzódásához. A kizárás kérdésében való döntés – bírák nyilatkozatainak beszerzése, az iratok felterjesztése a döntésre jogosult bírósághoz, ügyészi indítvány beszerzése – az esetek többségében hónapokat vesz igénybe.

Ezek az indítványok többnyire a vádlott és/vagy a védő részéről kerülnek előterjesztésre - többnyire alaptalanul - és nem ritkán az eljárás elhúzását célozzák. Ugyanakkor az ismételten alaptalanul kizárási okot bejelentő személyek közül csak a terhelttel szemben nem alkalmazható semmilyen szankció, amit a terheltek ki is használnak.

Módosító javaslat:

 

Be. 25.§.  Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló………. az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható.

 

A kizárási indítvány elbírálása tárgyában az ügyészi indítvány beszerzése – ami szintén az elbírálás időtartamát növeli - teljesen formális, ugyanis az indítvány semmilyen formában nem köti a bíróságot és a bíróság döntése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye. Miután a kizárási indítvány kérdésében történő döntés nem különösebben munkaigényes, célszerű annak elintézését határidőhöz kötni.

 

Módosító javaslat:

 

Be. 28. § (7) bek: Az ügyész az ügy iratait a bírósági eljárásban megtekintheti, és – ha a törvény kivételt nem tesz - indítványtételi jog illeti meg az ügyben felmerült minden olyan kérdésben, amelyben a bíróság dönt.

 

Be. 24/A. § (1) bek: A 22. §-ban szabályozott esetben, vagy ha a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróságra vagy arra is vonatkozik, a harmadfokú bíróság ügyészi indítvány beszerzése nélkül az iratok érkezésétől számított 30 napon belül határoz.

 

A Be. 21. §. (1) bekezdés b.) pontja és a 22. §. értelmében nem járhat el az ügyben az a bíróság, amely elnökének, vagy elnökhelyettesének hozzátartozója az ügyben védőként járt, vagy jár el. Napjainkban az igazságszolgáltatás különböző területein egyre gyakoribbak a hozzátartozói kapcsolatok, amelyek megalapozzák az idézett rendelkezések alkalmazását, és a védő hozzátartozói viszonya miatt megyei bíróságok kerülnek kizárásra az eljárásból, hónapokkal elhúzva ezzel a pertartamot. A hozzátartozó védő meghatalmazására ugyanis nem az eljárás kezdetén kerül sor, hanem adott esetben az ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően. Álláspontunk szerint több érv szól amellett, hogy az ilyen esetekben ne a bíróság kerüljön kizárásra – elvonva ezzel a terheltet a törvényes bírótól -, hanem a védő.

 

Módosító javaslat:

 

Be. 22. § Nem járhat el az ügyben - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - az a bíróság, amelynek elnökével, illetőleg elnökhelyettesével szemben a 21. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok – kivéve a védő hozzátartozója - merült fel.

 

Be. 45. § (1) Nem lehet védő

b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírónak, a bíróság elnökének, vagy elnökhelyettesének, az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,

 

d.) A védőkre vonatkozó szabályok kiegészítése

                                                                                                  

A Be- nek a 44. §. - 50. § -a több olyan lehetőséget biztosít a védő részére, amely lehetővé teszi, hogy az eljárás befejezését az eljárási szabályok megszegése nélkül jelentősen hátráltassa. Gyakran előfordul, hogy a tárgyalás határnapja előtt 15 napon belül a vádlott vagy más arra jogosult személy új védőt hatalmaz meg, vagy a kirendelt védő helyett ad meghatalmazást más védő részére. Ilyen esetben, a rövid időintervallumra tekintettel az új védő a felkészülés érdekében kéri a tárgyalás elhalasztását. Új határnap kitűzése akár hónapokat is jelenthet, ami az eljárás elhúzódását eredményezi. Ezt a helyzetet oly módon lehet orvosolni, hogy a tárgyalás határnapját megelőző 15 napon belül történt meghatalmazás esetén is érdemben folyhasson az eljárás tovább.

 

             Módosító javaslat:

 

A Be. 47. §. (2) bekezdése a következőképp egészül ki:

 

„A védő részére, a kitűzött tárgyalási határnapja előtt 15 napon belül adott meghatalmazás esetén a tárgyalás elhalasztásának, a megfelelő felkészülés érdekében nincs helye.”

 

A jelenlegi eljárási szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a meghatalmazott, vagy kirendelt védő a tárgyalásra szóló idézést, a vádiratot a vonatkozó büntető eljárási és a kézbesítésre vonatkozó egyéb szabályok rendje szerint ne vegye át, a kézbesítés sikerét más módon késleltesse.

 

A jelenlegi szabályok az eljárás elhúzódásához vezetnek akkor, ha a védelem idézését több alkalommal kell megkísérelni. (Be.70.§.) Így és, mert más bírósági ügyszakokban is, az elektronikus kézbesítési és az elektronikus eljárás új szabályai felmerülnek, az elektronikus kézbesítés bevezetésének eljárás gyorsító hatását a büntető ügyszakban is ki kell használni. A bíróság képes arra, hogy elektronikus úton bocsásson ki idézést, és lehetőség lenne arra, hogy a védők,(ügyvédek) meghatározott idő tűzésével, akár 2010. december 1. napjától, képesek legyenek az idézés és az iratok ilyetén kézbesítésének fogadására. (Ennek a feltételei, az ügyvédek jelentős részénél rendelkezésre állnak, ugyanis ma már, szinte általános a tárgyalási jegyzőkönyvmásolatok elektronikus úton való kérése és a bíróságok által, ily módon való megküldése!) Ennek megfelelőn on- line módon kerülne sor a védőként eljáró ügyvédek idézésére és számukra a vádirat valamint a szükséges  értesítések megküldésére is.

 

Az on- line módon való kézbesítés és idézés a vádirat átvételéhez fűződő határidők megnyílását és a jogkövetkezményekkel kapcsolatos határidők megindulását is ellenőrizhetően biztosíthatnák és az eljárás gyorsítását eredményezhetnék.

 

             Módosító javaslat:

 

A Be. 70.§. (1) bekezdés .A bíróság, az ügyész…..iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet….

 

f.) elektronikus úton.

 

A Be. 263. §. (2) bek. további mondatokkal egészül ki: A védőnek a vádiratot, a vádirattal összefüggő értesítéseket elektronikus úton kell kézbesíteni.  A védővel szemben a vádirat és az ahhoz fűződő értesítések közlésének hatálya az elektronikus irat kézbesítésével áll be.

.

Be. 278. §. (1) bek. további mondattal egészül ki: A védő részére a tárgyalásra szóló idézést - a tárgyaláson való jelenlétekor történő szóbeli idézése esetén kívül-  elektronikus úton kell kiadni. Az elektronikus úton kiadott idézéssel kapcsolatos mulasztás következményeire a postai úton kiadott idézés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.”

 

(Itt szükséges lehet az ügyvédi törvény esetleges módosítása is !)

 

e.) A formális meghallgatások, felolvasások, ismertetések mellőzése, az iratok birtoklásához való jog

 

A hatályos Be. szerint a nyomozati iratok teljes példányával csak az ügyész és a bíróság rendelkezik, a védelem (vádlott vagy védője) nem. Ezt a helyzetet részben orvosolja az a rendelkezés, hogy az iratokról a védelem, ingyenesen kérhet másolatot. A „fegyverek egyenlősége elvének”, az iratbetekintéshez, irat-birtokláshoz való jognak az felel meg, ha a védelem is rendelkezik a nyomozati iratok egy példányával. Ez a gyakorlatban úgy kivitelezhető, hogy a nyomozás során a nyomozati iratokból további példány készül, amit a vádemeléskor az ügyész megküld a bíróságnak. A bíróság a vádirat kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja a vádlottat, illetve a védőt arról, hogy a nyomozati iratok egy példányát átveheti a bíróságon. Így az eljárás minden résztvevője rendelkezik a nyomozati iratokkal, ami az alábbiak szerint további egyszerűsítési lehetőségeket is biztosít.

 

A jelenlegi szabályozás értelmében, amennyiben a bíróság bizonyítékként kíván felhasználni a nyomozati iratokból bármilyen okiratot – akár több száz oldalas vádlotti vallomást, akár helyszíni szemle jegyzőkönyvet stb. - azt a bírónak fel kell olvasnia. Mindezt annak ellenére, hogy a közvetlenség elve már nem szerepel a büntetőeljárás alapelvei között.

 

Miután javaslatunk értelmében az eljárás mindegyik résztvevője birtokában van az említett okiratoknak, tartalmukat ismeri, azok felolvasása formálissá válik, ezért mellőzhető. A bíróság a felolvasás vagy ismertetés helyett csupán utal arra, hogy mely okiratokat fogja bizonyítékként értékelni.

A nyomozati iratok birtokában lehetősége van a védelemnek a Be.- ben meghatározott határidőben arról is nyilatkoznia, hogy mely tanúk idézését, írásbeli vallomástételét indítványozza, mely tanúk vallomását rögzítő jegyzőkönyvek okirati bizonyítékkénti felhasználását látja elegendőnek. A nyomozati vallomások ismeretében ezért csak a vitatott tartalmú nyilatkozatot tevő tanúk idézése lenne szükséges.

 

A fentiekből következik, hogy a bírónak csak meg kell jelölnie, hogy a nyomozati iratokból mely bizonyítékokat (vallomások, helyszíni szemle jegyzőkönyv, szakvélemény stb.) fog mérlegelni, azokat sem felolvasni, sem ismertetni nem kell. Az iratok birtokában ugyanis a vád és a védelem felolvasás nélkül is nyomon követheti a bírósság mérlegelő tevékenységét.

 

Ezekkel a módosításokkal az eljárásban részt vevők jogai nem sérülnek, ugyanakkor ezek az egyszerűsítések az eljárást gyorsabbá, rövidebbé teszik, hiszen a tanúk kihallgatása kevesebb időt vesz igénybe, elmarad a nem ritkán napokon át tartó felolvasás, iratismertetés is.

 

 

Módosító javaslat:

 

Be. 219. § (1) A vádiratot és a nyomozati iratokat annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnak, valamennyi vádlottnak és védőnek egy-egy példány jusson. A vádirat bírósági és a vádlott részére kézbesítendő példányához csatolni kell a vádemelés alapjául szolgáló mindazon iratot, amelyet az ügyész a gyanúsítottnak, illetve a védőnek ismertetésre az eljárás végén átadott, valamint a bírósági példányhoz a tárgyi bizonyítási eszközöket.

 

Be 263. §. (2) Legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelte után a tanács elnöke a vádiratot haladéktalanul megküldi a vádlottnak és a védőnek; a vádlottat és a védőt felhívja, hogy tizenöt napon belül jelölje meg bizonyítási eszközeit, nevezze meg, akiknek a tanúkénti kihallgatását indítványozza. Értesíti a vádlottat és a védőt, hogy a nyomozati iratok egy példányát a bíróságon átvehetik.”

 

Be. 289.§ (2) bekezdésének 2. mondata: „A figyelmeztetés kiterjed arra is, hogy ha a vádlott nem tesz vallomást, a terheltként tett korábbi vallomása bizonyítékként felhasználható.”

 

Be. 291.§-a előtti cím „A vádlott korábbi vallomásának felhasználása bizonyítékként”

 

Be. 291. § (1) Ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni, illetőleg a 281. § (5) bekezdése esetén, valamint ha a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, a nyomozás során tett vallomása okirati bizonyítékként felhasználható.

Be. 291.§. (2) Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomás bizonyítékként csak akkor használható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a 85. § (3) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik.

Be. 291.§ (3) A vádlottnak más büntetőeljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása akkor használható fel bizonyítékként, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a 117. § (2) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik.

 

Fentiek szellemében a Be. 296.§. is módosul:

 

Be. 296. § (1) A tanács elnöke a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását bizonyítékként felhasználhatja, ha……..

 

(2) Ha a tanú a tárgyaláson a mentességi jogával él, a korábban tett vallomása nem használható fel.

(3) Ha a tárgyaláson tanúként kihallgatandó személyt az eljárás korábbi szakaszában gyanúsítottként vagy vádlottként hallgatták ki, a hozzájárulása nélkül a korábbi vallomása vagy vallomásának csak az a része használható fel, amelyre nem vonatkozik a 82. § (1) bekezdésében biztosított mentességi joga.

 

A felolvasás, illetve ismertetés mellőzésére vonatkozó megállapítások vonatkoznak a szakvéleményre is.

 

Be. 299. § (1) Ha a szakértő a tárgyaláson az értesítés ellenére nem jelent meg, vagy a szakértő értesítését a bíróság a 108. § (6) bekezdése alapján mellőzte, az írásban előterjesztett szakvéleményt a bíróság bizonyítékként értékeli. Ha a 109. § alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.

(2) Ha a szakértő az idézés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróság az írásban előterjesztett szakvéleményt, bizonyítékként értékeli. Ha a szakértőhöz az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett vagy a magánfél kérdéseket kíván feltenni, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra ismételten meg kell idézni.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül bizonyítékként értékelhető a szakvélemény, ha a szakértőt a tárgyaláson már meghallgatták, de a tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni.

 

Be. 301.§ (1) bekezdése: A tanács elnöke a tárgyaláson megnevezi a nyomozati eljárásban beszerzett, bizonyítékként felhasználható és értékelhető, okiratokat és a bizonyítás eszközéül szolgáló iratokat. Az eljárás bírósági szakaszában benyújtott illetve beszerzett bizonyítékként értékelhető okirat és bizonyítási eszközül szolgáló irat egy-egy példányát az ügyész és a védelem részére átadja.

 

Be. 301.§.(2) bekezdése: A nyomozó hatóság jelentése okirati bizonyíték.

 

A Be. 301.§ (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése indokolt.

 

f.) A vádlott jelenléte az eljárási cselekményeknél, a megjelenési kötelezettség jogosultságkénti kezelése, eljárás a vádlott távollétében

 

A bűntető eljárások zömének elhúzódásához az vezet, hogy a vádlott a tárgyaláson, nem jelenik meg. A jelenlegi szabályozás általában ugyan a terhelt jogaként kezeli az eljárási cselekményeken való jelenlétét [Be. 43. §. (1) bekezdés b.) pont], a részletes szabályok azonban már kötelezettségként. A vádlott távollétében a megjelent tanukat, szakértőket nem lehet meghallgatni, azaz a bizonyítás érdemben nem haladhat előre, újabb tárgyalás kitűzése szükséges.

 

A szabályozást úgy indokolt változtatni, hogy a vádlott jelenléte ténylegesen csak jogosultság legyen – kivéve a fogva lévő terhelt esetét -, és bármilyen okból való távolmaradása ne akadályozza az ügy érdemi folytatását. Az előző pontban kifejtettek alapján ugyanis a vádlott illetve a védő rendelkezik minden olyan irattal, amiből az eljárás folytatását nyomon követheti, így eldöntheti, hogy részt vesz-e a bizonyítási eljárásban, és ha igen milyen módon, vagy távol marad. Ezzel a módosítással vádlott jogai nem sérülnek, távolmaradása esetén ugyanis a Be. biztosít minden lehetőséget az eljárási cselekmények követésére, ugyanakkor az eljárás lényegesen gyorsul, a pertartam csökken. Természetesen ebben az esetben át kell gondolni a távollétes eljárás jelenlegi szabályozásnak fenntartását.

 

Módosító javaslat:

 

Be. 43. §. (2) bek. A terhelt jogosult arra, hogy

…….

b.) az eljárási cselekményeknél, a bírósági tárgyaláson, a nyilvános ülésen, illetve ülésen jelen legyen, az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen,

 

Be. 240. §. (3) bek: Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalás a jegyzőkönyvvezető, a fogva lévő vádlott, az ügyész és - ha a védő jelenléte a tárgyaláson kötelező - a védő nélkül nem tartható meg.

 

A fellebbezési eljárás elhúzódásának egyik oka, hogy a vádlott idézése nem szabályszerű. Ebben az esetben a másodfokú (harmadfokú) bíróságnak is meg kell kísérelnie a vádlott tartózkodási helyének felkutatását, ennek eredménytelensége esetén át kell térnie a távollétes eljárás szabályaira, ami hónapokkal késlelteti az eljárás jogerős befejezését. A Be. kötelezettségként írja elő a terhelt számára lakó, illetve tartózkodási helye megváltozásának bejelentését, azonban szankcióként csupán rendbírság kiszabását helyezi kilátásba. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás lényegét tekintve nem követeli meg a vádlott jelenlétét a fellebbezési eljárás során, ezért indokolatlan „szabályos idézés” meglétéhez kötni a fellebbezési eljárás lefolytatását.

 

Módosító javaslat:

 

 

 

Be. 362. §. (3) bek: „Nem akadálya a nyilvános ülés megtartásának, ha a vádlott idézése azért nem volt szabályszerű, mert lakó, illetve tartózkodási helyének megváltozását nem jelentette be, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható.”

 

Be. 365. § (1) bek: „Nem akadálya a tárgyalás megtartásának, ha a vádlott idézése azért nem volt szabályszerű, mert lakó, illetve tartózkodási helyének megváltozását nem jelentette be. A vádlott távollétében a tárgyalás akkor is megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.”

 

Be. 394. § (2) bek: „Nem akadálya a nyilvános ülés megtartásának, ha a vádlott idézése azért nem volt szabályszerű, mert lakó, illetve tartózkodási helyének megváltozását nem jelentette be. A vádlott távollétében a nyilvános ülés akkor is megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést.”

 

g.) A bíróság által kibocsátott megkeresések elektronizálása

 

A bíróság által kibocsátott megkeresések elektronizálása jelentősen csökkentheti a pertartamot, ugyanis más szervezet, hatóság megkeresése esetén, a válaszra gyakran hónapokat kell várni. A megkeresések elektronikus forgalmának lebonyolítására a Be. 71.§-ban írt szervek és a bíróságok is képesek. Az így elküldött megkeresésekre a válaszadás az adatok birtokában szinte azonnal lehetséges.

Az ügyintézést tovább gyorsítaná, ha a bíróságok a rendőrségi- és egyéb központi nyilvántartásokhoz elektronikus úton az ok és cél megjelölésével, hozzá tudnának férni, amelyet a Be- ben írt szabállyal és egyéb jogszabályra alapítva biztosítani kellene. A külön jogszabályok és a feltételek megteremtése az igazságügyi és a belügyi tárca hatáskörébe tartozik.

 

Módosító javaslat:

 

A Be. 71.§. (1) bekezdése a következő mondattal, illetve (9) bekezdéssel egészül ki:

 

„A bíróság az adatközlésre, illetve tájékoztatásra irányuló megkereséseket elektronikus formában adja ki. A megkeresett 8 napon belül köteles a megkeresésben foglaltakat teljesíteni, vagy annak akadályát közölni.

 

(9) bekezdés: A bíróságok - a külön jogszabályban meghatározott -, államilag kezelt nyilvántartásokba az ok és cél megjelölésével a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében térítésmentesen, betekinthetnek, onnan adatokat, információkat tölthetnek le.”

 

h.) A jogorvoslat elbírálásának határideje

 

A fellebbezési eljárásban a tanácsülésen elintézhető ügyek elbírálását – figyelemmel azok jellegére – célszerű határidőhöz kötni.

 

Módosító javaslat:

 

Be. 358. (2) bek:” A tanács elnöke a fellebbezés elbírálására az ügy érkezésétől számított hatvan napon belülre tanácsülést, hatvan napon belül a lehető legközelebbi határnapra nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki.”

 

 

2.) A bírák adminisztratív terheinek csökkentése és a hatékonyság növelése

 

A bírák adminisztratív terheinek csökkentésével a bírói munka hatékonyságát lehet javítani. A nem érdemi, adminisztratív teendőknek a titkári, fogalmazói illetve bírósági ügyintézői hatáskörbe telepítése indokolt és célszerű. A lehetséges módosítások közül a teljesség igénye nélkül az alábbiakra hívnánk fel a figyelmet:

 

- a tanúsegítés körében kínálkozik olyan megoldás, hogy a tanúk, sértettek kioktatása – kötelezettségeire, jogaira történő figyelmeztetések – már a tárgyalást megelőzően megtörténik a bíróság épületében bírósági ügyintéző, fogalmazó vagy titkár által. Ez a kioktatás, felvilágosítás a bíróságon kialakítandó ún. tanú „helpdesk”-nél történne meg.

 

- a járulékos, nem érdemi kérdésekben való döntéstől a bírót tehermentesíteni kell. Így pl. a bűnügyi költséghez tartozó tanúdíjat, szakértői díjat, nem a tárgyaláson eljáró bíró, hanem a bírót segítő titkár, fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző állapítaná meg és hozna erről döntést.

 

Jelentős terhet jelent – különösen a nagyobb terjedelmű ügyekben - az ítéletek írásba foglalása. Indokoltnak tűnik ennek egyszerűsítése oly módon, hogy az ítélet részletes indokolásának kötelezettségét az ellene bejelentett fellebbezés iránya határozná meg. A fellebbezéssel nem érintett rész részletes indokolását mellőzni lehet, míg részletes indokolást a fellebbezett kérdések igényelnek. Így például, ha csupán a büntetés kiszabását sérelmezi a fellebbezés, akkor a bírói döntést részletesen csak ebben a tekintetben kell megindokolni. 

 

 

3.) Hosszabb távra kidolgozható változtatások

 

A büntetőeljárás gyorsítását a fenti javaslatokon túl koncepcionális változtatások mentén is el lehet érni.

Anélkül, hogy szövegszerű feldolgozást adnánk, megfontolásra ajánljuk a hivatalbóliság elvének további lazítását. Nem biztos ugyanis, hogy az egy eljárás keretében elbírálandó minden elkövetett bűncselekmény miatti hosszadalmas büntetőeljárás célravezetőbb, mint egy - a bűncselekmények elkövetéséhez közeli időben - gyors ítélet, a legjellemzőbb vagy a legsúlyosabb bűncselekmény elkövetése miatt.

 

Gyorsíthatja a büntetőeljárást az angolszász rendszerben ismert olyan típusú vádlotti nyilatkozat szerepének kiemelése, mint a beismerés. Beismerés esetére egy egyszerűsített eljárás, míg tagadás esetére egy bizonyításos forma szolgálhatna.

 

Meghatározott ügytípusok tekintetében az ítélkező bíró melletti munkacsoportok (teamek) létrehozásának törvényi szabályozása, amely megkönnyítené ezen ügyek feldolgozását.

 

Indokolt a közvetítői eljárás újraszabályozása, mégpedig a sértett érdekeinek szem előtt tartásával, annak egész eljárásra történő kiterjesztésével, akár 8 évig terjedő büntetéssel fenyegetett ügyekben is. Ez az eljárás, különösen annak általánossá tételével jelentősen csökkentheti a perek időtartamát.

 

Indokolt a másodfokú bíróság kasszációs, illetve reformatórius jogkörének újragondolása. A hatályon kívül helyezések csökkentése érdekében célszerű a kasszációs jogkört kizárólag az abszolút hatályon kívül helyezési okora korlátozni, ezzel egyidejűleg bőviteni a fellebbezési fórum reformatórius jogkörét.

 

II. A polgári peres eljárás

 

A Magyar Bírói Egyesület egyetért az OIT 3040-2010/14. Oit. Hiv.számú előterjesztés célkitűzéseivel, miszerint alapvető kérdés a bírósági eljárások időszerűsége, a folyamatosan emelkedő ügyérkezés mellett is az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása.

 

A Polgári perrendtartás korszerűsítésére az alábbi célok fogalmazhatók meg:

- a bírósági eljárások gyorsítása,

- a felelős ügyféli magatartást és pervitelt elősegítő szabályok beépítése

- az ítélkezési munka hatékonyságának fokozása, színvonalának emelése

 

Az egyesület javaslatai három csoportba sorolhatók:

 

1.) A törvény módosításával – anélkül, hogy a Pp egész rendszerének összehangolása válna szükségessé - az ügymenet tényleges gyorsítása, a bírói és ügyféli aktivitás felerősítése

2.) A bírósági munkamegosztás – Bszi- t nem érintő – korrigálásával a hatékonyság növelése

3.) Hosszabb távon megfontolandó változtatások

 

1.) Az eljárás gyorsítását, a bírói, ügyféli aktivitás erősítését célzó módosító javaslatok

 

            a.) A bíróság hatáskörének és illetékességének vizsgálatára vonatkozó eljárás:

 

Az eljárás ezen szakaszának akkor van jelentősége, ha a bíróság hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg. Gyakran előfordul, hogy több bíróság között negatív hatásköri vagy illetékességi összeütközés van és felsőbb szintű bíróságnak kell kijelölnie a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező bíróságot. Amíg ez az eljárás zajlik a per érdemébe a bíróság nem kezdhet bele, sem alaki, sem tartalmi szempontból nem vizsgálhatja a keresetet, az ügyfél számára, pedig mindez azt jelenti, hogy érdemben el sem kezdődött az ügye intézése. Az eljárás elhúzódásának megakadályozása végett ezért az ilyen esetekben az érintett bíróságoknak soron kívül kell eljárni.

 

            Módosító javaslat:

 

A Pp. 28, 43, 45 és 129. §-ok kiegészítendők azzal, hogy a bíróságok a hatáskör és illetékesség vizsgálata, az áttétel illetve a kijelölés kérdésében soron kívül járnak el.

 

    b.) A keresetváltoztatás (kereset kiterjesztés), viszontkereset, beszámítás 

 

Az elsőfokú eljárás során nincs időbeli korlátja az ilyen jognyilatkozatok előterjesztésének. Egyedül a viszontkereset utasítható el érdemi vizsgálat nélkül, ha késedelmesen terjeszti elő a fél (Pp.147.§.(1) bek. második mondat). A keresetváltoztatás vagy beszámítási kifogás lényegesen megváltoztathatja a bizonyítás irányát, a releváns tények körét stb, mely időigényes újabb bizonyításokat tehet szükségessé, és a bírónak nincs elégséges jogi eszköze ezek megakadályozására. Az elérendő cél az, hogy a fél a kereset benyújtása előtt döntse el, hogy milyen követelése van az ellenérdekű féllel szemben, és legkésőbb a másik fél érdemi ellenkérelmét követő rövid határidő alatt tehessen módosító jognyilatkozatot. Ezt a problémát a kis értékű perek szabályozása (XXVI. Fejezet) jól megoldotta, célszerű lenne átvenni annál is inkább, mert a mindkét percsoportra egységes szabályozás könnyebben alkalmazható, hamarabb általánossá válik a bírói gyakorlatban is.

 

        Módosító javaslat:

 

Pp. 146 § (1) A felperes a keresetét az alperes érdemi ellenkérelme előadása után csak egy ízben, az első tárgyaláson változtathatja meg. Ezen időpont után a felperes - az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - az alperes hozzájárulásával változtathatja meg a keresetét.

(2) A bíróság kivételesen engedélyezheti, hogy a felperes a keresetét írásban az első tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában az alperes hozzájárulása nélkül megváltoztassa, ha az első tárgyaláson ehhez felkészülési időt kért. A megváltoztatott keresetet az alperessel a folytatólagos tárgyalást megelőző nyolcadik napig kell kézbesítés útján közölni.

(3) A felperes az alperes hozzájárulása nélkül az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja keresetét, ha oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül a keresetváltoztatásra az (1) bekezdés szerint nyitva álló határidő lejárta után jutott a tudomására, illetve amelynek jogerőre emelkedéséről önhibáján kívül e határidő lejárta után szerzett tudomást, és ezt kellően igazolja.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a felperes az (1) bekezdésben megjelölt határidőn túl az alperes hozzájárulása nélkül

a) az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen;

b) ugyanazon jogviszony alapján más jogkövetkezmény alkalmazását kérhesse;

c) a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse;

d) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen (123. §).

(5) A bíróság a keresetnek a (4) bekezdés szerint történő megváltoztatását figyelmen kívül hagyja, ha nyilvánvaló, hogy a felperes azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa.

(6) A keresetnek az 51. § alapján az eredetileg perbe nem vont alperesekre való kiterjesztésére, valamint a perbehívásra [58. és 63. §, 64. § (1) bek.] az (1)-(3) és az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

 

Pp. 147. § (1) Az alperes a felperes ellen - annak hozzájárulása nélkül - viszontkeresetet az első tárgyaláson indíthat. Ezen időpont után az alperes a felperes ellen - az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - viszontkeresetet csak annak hozzájárulásával indíthat.

(2) A bíróság kivételesen engedélyezheti, hogy az alperes viszontkeresetet írásban az első tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában a felperes hozzájárulása nélkül indíthasson, ha az első tárgyaláson ehhez felkészülési időt kért. A viszontkeresetet a felperessel a folytatólagos tárgyalást megelőző nyolcadik napig kell kézbesítés útján közölni.

(3) Ha a felperes a keresetét az alperes hozzájárulásával vagy a 391/A. § (3) bekezdése alapján megváltoztatta, az alperes a felperes hozzájárulása nélkül indíthat viszontkeresetet. E viszontkereset-indítás határidejére az (1) bekezdés első mondatát, valamint a (2) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy első tárgyaláson azt a tárgyalást kell érteni, amelyen a felperes a keresetét megváltoztatta, ha a keresetváltoztatás a tárgyalási időközben történt, akkor a következő tárgyalási napot.

(4) A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasítja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa.

 

147/A.§. (1) Beszámítási kifogást az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:

a) a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,

b) a beszámítandó követelés fennállta közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítható,

c) a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, vagy

d) a követelés fennállásáról vagy lejártáról ezen időpont után szerzett a fél tudomást és ezt valószínűsíti.

(2) A bíróság kivételesen engedélyezheti, hogy a fél az (1) bekezdésben foglalt korlátozás mellőzésével a beszámítási kifogást írásban az első tárgyalást követően, de legkésőbb a folytatólagos tárgyalásig nyitva álló időköz első harmadában terjeszthessen elő, ha az első tárgyaláson ehhez felkészülési időt kért. A beszámítási kifogást az ellenféllel a folytatólagos tárgyalást megelőző nyolcadik napig kell kézbesítés útján közölni.

 

c.)  Az elsőfokú eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslatok elbírálása:

 

Az érdemi döntés meghozataláig számos eljárásjogi problémát végzéssel dönt el a bíróság, amelyek nagy része fellebbezhető. A fellebbezések miatt az irat (esetenként annak egy része) felterjesztésre kerül a másodfokú bírósághoz és az elsőfokú eljárás – az esetek egy részében - az elbírálásig megakad. Van olyan ügy, amely az ítélethozatal előtt többször is „megjárja” a másodfokú bíróságot, különösen, ha valamelyik félnek érdeke az érdemi döntés hátráltatása. Megfellebbezik például, a szakértői díjat megállapító, a pénzbírságot kiszabó, költség-kedvezményeket elbíráló végzéseket.

Az ilyen végzés elleni fellebbezés az eljárást befejező határozat elleni fellebbezéssel együtt, ha ilyen fellebbezést nem nyújtanak be, akkor  pedig az eljárást befejező határozatot követően terjeszthető fel . Nem vonatkozik a módosítás  azokra a végzésekre amelyek  soron kívül bírálandók el : leggyakrabban az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés .

 

        Módosító javaslat:

 

Pp. 238. § (3) Az eljárás folyamán hozott végzés elleni fellebbezésre az előző rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezést – a soron kívüli ügyek kivételével - az eljárást befejező határozat ellen benyújtott fellebbezéssel együtt, ha pedig ilyen fellebbezést nem nyújtanak be, az eljárást befejező határozatot követően  terjeszti fel a másodfokú bírósághoz a szükséges iratokkal együtt; egyébként a 257. § ilyen esetben is irányadó.

 

2.) A bírósági munkamegosztás – Bszi-t nem érintő – korrigálásával a hatékonyság és az ítélkezés színvonalának növelése

 

            a.) A megyei bírósági elsőfokú ítélkezés háromtagú tanácsban :

 

Az ítélőtáblák megalakulása óta lényegesen kibővült a megyei bíróságok első fokú hatásköre, ide tartozik – egyebek mellett - valamennyi ötmillió forint pertárgyértéket meghaladó vagyonjogi per (Pp.23.§.(1)bek.) Itt jelennek meg a jelentős társadalmi súlyú , a lakosság szélesebb körét is érintő, esetenként  igen bonyolult tényállású, hosszadalmas, elnehezült bizonyítással járó ügyek. A hatályos szabályozás szerint egyesbíró jár el, aki számára a benyújtott iratmennyiség áttanulmányozása, a releváns tényállási elemek kiszűrése, a – néha igen speciális – joganyag feltérképezése olyan folyamatos és rendkívüli leterheltséget jelent, amely kitölti nemcsak a teljes munkaidejét, de esetenként ezen túl is rendkívüli igénybevétellel jár. Ezzel szemben tapasztalható, hogy az ügyféli oldalon több ügyvéd (ügyvédi iroda) között oszlik meg a perbeli képviselet munkája, a munkamegosztás előnyeit kihasználva felkészültebben, hatékonyabban tudják ellátni a feladatukat.

Már ismert a Polgári peres eljárásban az, hogy az ügy bonyolultságához képest lehet 3 tagú tanácsban is tárgyalni az ügyet (Pp. XX. Fejezete), indokolt ezt a lehetőséget kiterjeszteni a megyei bíróságok első fokú ítélkezésére is.

 

Módosító javaslat:

 

Pp. 11. § (1) Az első fokon eljáró bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró). Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a megyei bíróságon az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha a bíróság az ügy tanács elé utalásáról rendelkezett, utóbb az ügyben egyesbíró nem járhat el.

 

            b.) Az ítélkező bíró melletti munkacsoportok kialakítása:

 

Az a.) pont szerinti un. ”kiemelt” ügyekben jogszabályi rendelkezéssel lenne indokolt biztosítani a bíró számára a szakképzett munkatársakat, akik tehermentesítik az eljárás folyamán jelentkező nem érdemi kérdésekben való döntések alól /idézések, kézbesítések, határidők, szakértői kirendelő és kiutaló végzések, igazolási kérelmek stb./ egyben a releváns joganyag meghatározásához és a joggyakorlat feltérképezéséhez is szakértelemmel rendelkeznek. Elsősorban a szakvizsgás bírósági titkárok jelentenek nagy előnyt az ítélkezési munka számára, akik ezzel az eljövendő bírói hivatáshoz szükséges peres gyakorlatot is megszerzik. A jelenlegi Pp. szabályozás is lehetővé teszi ezt a titkárok /bírósági ügyintézők/ részére, azonban az eddig extrém mennyiségben a bíróságokra zúduló nemperes ügyérkezés „elnyelte” a szakképzett dolgozókat /titkár, fogalmazó, ügyintéző /. A fizetési meghagyások és a végrehajtások közjegyzői hatáskörbe utalásával lehetőség nyílik a változtatásra a hatékonyság és az ítélkezés színvonala emelése érdekében.

 

            Módosító javaslat:

 

Pp. 11. § (4) Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja az ügyben a bíró, bírósági titkárból, fogalmazóból, bírósági ügyintézőből álló – legalább háromtagú - csoport irányításával jár el.

 

 

3.) Hosszabb távon megfontolandó változtatások

 

            a.) A bizonyítás egyszerűsítése az  adatbázisok fejlesztésével

 

A polgári peres eljárás időigényessége döntően a bizonyítási eljáráson múlik. A bizonyítás elhúzódása - számtalan tanú meghallgatása, megkeresések teljesítése stb - néha elkerülhetetlen, van azonban olyan fázisa, amely jogi eszközökkel korszerűsíthető, ez a szakértő igénybevétele a szakkérdés tisztázására. A szakértő kirendelése a bizonyítási eljárásban annyira gyakori, hogy néha nem véletlenül beszélnek „a szakértő meghozza az ítéletet” típusú ítélkezésről. A bíróságok által szakkérdésnek minősített esetek egy részében azonban a szakértő is a meglévő adatbázisokból tájékozódik, pld. ingatlan forgalmi értékek, bérleti díjak, gépjárművek avultságának kiszámítása, illetőleg számítógépes programok segítségével készít szakvéleményt, pld. beruházások műszaki értéke stb. Amennyiben az adatbázisok fejlesztése ez irányban megtörténne a bírósági hozzáférés kiterjesztésével ezekben az esetekben a szakértő alkalmazása mellőzhető lenne.

 

            b.) A bizonyítás gyorsítása alkalmazott szakértőkkel

 

 A polgári peres eljárásban egyéni vállalkozóként, illetve gazdasági társaság formájában működő szakértők adnak szakvéleményt, akik a bírósági kirendelések mellett a gazdasági életben dolgoznak. A kirendeléskor nem látható, hogy a szakértő mennyire leterhelt. A Pp- ben kötelezően előírt szankció, a díjcsökkentés sem eléggé motiváló, mivel elkerülhető a hosszabbítási kérelemmel. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a szakkérdések az ügyek döntő hányadában 4 szakterületen merülnek fel: ingatlanforgalmi, műszaki, gépjármű, pszichológus. Jelenleg működnek igazságügyi szakértői intézetek, ezek azonban olyan csekély kapacitásúak, hogy nem nyújtanak alternatívát a bíró számára a szakértő kiválasztásánál.

 

Ezen a négy szakterületen létrehozható a bírósági szervezeti egység irányítása alatt (pld. megyékben)  szakemberekből álló csoport, akik képesek a  területre jellemző ismérvek birtokában, az általuk szakértett ügyekből levont tapasztalatokat felhasználva, a bírósági munkaidő kitöltésével, előre programozható időpontra a szakvélemény elkészítésére. A módosítással ezeken a szakterületeken ez kiküszöbölődne, és a szakértői bizonyítás jelentős hányadát lefedő bírósági alkalmazottakkal az ügymenet lényeges gyorsulása is várható. 

 

 

III. A személyi feltételek kérdései [az 1997. LXVI. tv. (Bszi.), az 1997. évi LXVII. tv. (Bjj.) és az 1997. évi LXVIII. tv. (Iasz)]

 

A Bszi., a Bjj. az Iasz. koncepciózus változtatása a gyakorlati tapasztalatok alapján elengedhetetlen, ám a „gyorsító csomag” keretében csak kisebb, az ügyfeldolgozást segítő feltételek változtatása indokolt.

 

Ezek a következők:

- a bírói pályázatok gyorsabb elbírálási lehetősége, a bíró áthelyezésénél az eljárás egyszerűsítésének igénye.

- a bírósági titkárok érdemi ügyintézésbe való integrálásának szabályozása és az általános öregségi nyugdíj korhatárt elért bírák tényleges nyugállományba vonulásuk ösztönzésével, élethosszig tartó gondoskodásuk megteremtésével a tehetséges titkári réteg gyorsabb bíróvá válási lehetősége biztosítása.

 

1.) A bírói pályázatok

 

A nagyobb megyei bíróságokat hátrányosan érinti, hogy egyes bírói álláshelyre pályázók a pályázati határidő lejártakor még nem rendelkeznek a pályaalkalmassági vizsgálat eredményével, így annak beérkezéséig – még akkor is, ha nem ők a kinevezésre előterjesztett személyek – nincs lehetőség a pályázattal kapcsolatos előterjesztésre. Ez esetben, sokszor az akár 200-at meghaladó üggyel bíró álláshely betöltése 1-2 hónapot is késhet és az ügyhátralék tovább növekedhet.

 

            Módosító javaslat:

 

 Bjj. 3.§ (3) A pályázat benyújtása előtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni…

4. §. „A bírói kinevezésre pályázónak a pályázati határidő lejártáig igazolnia kell a kinevezéséhez szükséges adatokat, tényeket,….....”

 

A megyei bíróság elnöke a megyei bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok között a már kinevezett bírót kérelmére nem helyezheti át más bíróságra (pl. lakóhelyére). A bírónak ez esetben is pályáznia kell, mert a Bjj. 6. § (2) bekezdésében felsorolt kivételek között ez a lehetőség nem szerepel. Ezáltal, ha a kérelmet benyújtó bírót nevezik ki, két bírói álláshelyre kell lefolytatni a pályázati eljárást, ami az ügyintézésben akár kétszer 3-4 hónap kiesést jelenthet.

 

            Módosító javaslat:

 

Bjj. 6.§ (2) bek: „Nem kell pályázatot kiírni a 11.§ (3) bekezdése és a 12.§. (3) bekezdése szerinti kinevezés esetén, továbbá a 19.§ szerint felajánlott új beosztás elfogadása és a 40.§ (4)-(5) bekezdés szerinti beosztás, valamint a megyei bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok között történő áthelyezés esetén.”

 

2.) A bírósági titkárok státuszának megváltozása, a bírói utánpótlás

 

A bírósági titkárok státuszának jelentős megváltoztatását jelenti „A kistelepülések közbiztonságának javításáról” szóló előterjesztéshez fűződő jogszabályok módosítása. A bírósági titkárok olyan hatáskörben fognak eljárni, amely - az alkotmányos feltételek megteremtésével -, jóval nagyobb felelősséget jelent, mint jelenleg hatályos szabályozás alapján ellátható feladataik.

 

Távlatilag szükséges a titkárok státuszának újraszabályozása és akár a Bjj -ben való elhelyezése. Ám rövidtávon elsődlegesen, szükséges, a titkárok jövedelmét, - felelősségükhöz igazodóan, az ország jelenlegi gazdasági helyzetének figyelembevételével – és a szolgálati idő tekintetében is, a jelenlegi helyzet szerint korrigálni.

 

Egyetértve, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnökének álláspontjával, hogy az említett jogszabályváltozás következtében a szabálysértési ügyek intézésére további 200 bírósági titkári álláshely létesítése szükséges így, immár 772 titkár tekintetében kell a javadalmazás módosításban előrelépni.

 

Ennek megfelelően a legalacsonyabb bírói alapilletmény 10 %- ával növekedne a bírósági titkárok jövedelme. Az emelkedés teljes költsége 772 titkárra számítva, 329.798.400 Ft, amelyhez további, a munkáltatót terhelő 89.045.568 Ft járul, azaz összesen: 418.843.968 Ft. évi költségvetési kiadást jelent.

 

A hatályos szabály (Iasz.) melléklet:

A bírósági titkár és a bírósági fogalmazó alapilletményét az Iasz. melléklete tartalmazza.

 

             Módosító javaslat:

 

I. osztály bírósági titkár      „0,80    0-3 évig,      0,85    4-6 évig,       0,90    7-9 évig,      1,00   a 10.  évtől „  

                             

 

A bírósági titkárok peres ügyintézésbe való bevonása megnyitja a lehetőséget arra, hogy még több gyakorlatot szerezzenek. Így szükségesnek mutatkozhat a tehetséges titkárok előtt a bíróvá válás folyamatának felgyorsítása, amely a munkavégzés színvonalára is jótékony hatással lehet 

 

Régi igényként jelentkezik, hogy a nyugdíjas korhatárt elért bírák tényleges nyugállományba vonulásuk esetén megfelelő anyagi ellátásban részesüljenek. Jelenlegi nyugdíjuk ugyanis az utolsó havi nettó bérük 30-40 %-a közötti összeg.

 

Ez a javadalmazás a mintegy 40 év körüli szolgálati időt eltöltött bírák esetében nem biztosítja az aktív korban elért életszínvonalukat, de méltatlan is a betöltött hivatásukhoz. Az egyéb hivatásokkal történő összehasonlítás igénye nélkül csak megemlítjük, hogy a 25 év szolgálati idő után – akár 40 éves életkor körül - nyugdíjba vonuló rendőrök nyugdíja meghaladhatja a 70 éves korában nyugdíjba vonuló bíró nyugellátását.

 

Az ilyen alacsony szintű megbecsülés nem ösztönzi az egyébként egészségi állapotuk, vagy hosszú munkájuk alatt elfáradt és egész életükben jelentős leterheltséggel dolgozó bírótársainkat, hogy az általános nyugdíjkorhatár elérésével ténylegesen nyugállományba vonuljanak. A fiatal és tehetséges munkaerők bírósági ítélkezésbe való mielőbbi bevonásának, és az idősebb, hosszabb szolgálatot a bíróságon töltött kollégáink anyagi megbecsülésének javítása érdekében, a nyugdíjas bírák élethosszig tartó gondoskodásának megteremtése kiemelten fontos feladat.

 

Álláspontunk szerint ez úgy oldható meg, hogy a ténylegesen nyugállományba vonuló kollégák a nyugdíjuk mellett egy, a korábbi beosztásuktól független összeférhetetlenségi pótlékban részesüljenek. A pótlék mértéke a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletményhez igazodna, annak 50 %-a lenne, adó-és járulékmentesen.

 

Ez az összeférhetetlenségi pótlék anyagi oldalról megfelelően ösztönözné a jelenleg nyugdíjkorhatárt elért, mintegy 300 bíró nagy többségének nyugállományba vonulását és jelentősen megnövelné a fiatalabb, tehetséges kollégák bíróvá válásának a lehetőségét.

 

Az összeférhetetlenségi pótlék egy évre számított bruttó összege - 300 bíróra számítva - 640.800.000 Ft költségvetési kiadást jelent.

 

 

 

             Módosító javaslat:

 

Összeférhetetlenségi pótlék

 

Bjj. 108/a. §. (1) „ A legalább 20 év bírói szolgálati viszonnyal rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt elért bírót, nyugdíjba vonulásakor az öregségi nyugdíj mellett összeférhetetlenségi pótlék illeti meg.

(2) Az összeférhetetlenségi pótlék összege a legalacsonyabb bírói alapilletmény 50 %-a, amely köztehermentes.

(3) Az összeférhetetlenségi pótlékra való jogosultság megállapítását az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál a jogosult kezdeményezheti.

(4) Kizárja az összeférhetetlenségi pótlék megállapítását és folyósítását, ha a jogosult – tudományos, művészi, irodalmi, oktató- műszaki alkotó tevékenység kivételével – a nyugdíj mellett kereső tevékenységet folytat.

(5) Az összeférhetetlenségi pótlékra való jogosultságot kizáró körülményt az érintettnek az ok keletkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni az OIT felé.

(6) Az összeférhetetlenségi pótlékot a bíróságok költségvetési fejezetéből kell biztosítani”

 

 

 

A Javaslat költségvonzatairól és egyéb összefüggéseiről:

 

A módosító javaslatok – első évi, majd folyamatos – költségigényét, számításaink szerint, az eljárások rövidítését szolgáló rendelkezésekkel megtakarított pénzösszegek fedezhetnék. A felvetett gyorsító rendelkezések számos más jogszabály módosítását is eredményezhetik.

 

 

A tervezetet 2010. augusztus 17. napján előterjesztette:  

 

A Magyar Bírói Egyesület Vezetősége

 

Dr. Makai Lajos elnök

Dr. Hilbert Edit alelnök

Dr. Szabó Mária alelnök

Dr. Szabó Sándor főtitkár