A Magyar Bírói Egyesület javaslatai a bírói javadalmazás és egyéb költségvetési kérdésekben a Magyar Köztársaság 2011-es költségvetése kapcsán
1./ GAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK:
A bíróságok szervezeti függetlenségét érintő kérdés, hogy a bíróságok a gazdálkodás terén érdekeltek bevételek szerzésében. Az ítélkezés közvetlen kapcsolatában a bevétel emelhető az anyagi joghátrányok kiszabása mértékének növelése által is. A bíróságok kiadásai, a tervezett költségvetési bevételük erejéig a költségvetés kiadási oldaláról nem kerülnek fedezésre. Az utóbbi két évben a bírósági költségvetési fejezet évenként 5,2 milliárd Ft bírósági bevétellel számol, amely az anyagi jellegű joghátrányok kiszabásából, a bűnügyi költség és egyéb bevételek behajtásából tevődik össze. Ez az összefüggés, ez a helyzet alkotmányellenes. Így fordulhat elő, hogy a bíróságok befolyt bevételei a társadalmi- gazdasági helyzetből, a gazdasági válságból és egyéb objektív okokból folyamatosan csökkennek. Napjainkban a bevételi költségvetési terv nem teljesíthető, amely hiányt a költségvetés kiadási oldala – év közben – nem tudja pótolni. Ez az oka annak, hogy évek óta, számos megyei és táblabíróság – a nem megfelelő anyagi ellátás miatt - év közben csődhelyzetbe kerül, számláit takarékos gazdálkodás ellenére sem tudja fizetni. A jelenlegi hiány közel 3 milliárd Ft. Ez a helyzet sem felel meg az alkotmányos követelményeknek.
Javaslat:
A bíróságok költségvetését a bevételfüggőségtől meg kell szabadítani, a költségvetés tervezési módszerét át kell alakítani, új alapokra kell helyezni és 2011. évtől csak kiadási előirányzattal lehet számolni.
2./ BÍRÓI SZEMÉLYI FÜGGETLENSÉGI KÉRDÉSEK
A bírák jövedelme (2/A.) és nyugdíja (2/B.) már évek óta, - ám 2010-re tarthatatlan helyzetet teremtve -, alkalmatlan a bírák személyi függetlensége és szuverenitása biztosítására. Ez a javadalmazás nem tükrözi a nemzetközi dokumentumok követelményei teljesítését, de a hazai jogszabályi rendelkezésekkel sem paralel.(Lásd Bjj. 25.§- át.)
(2/A.) a bírói jövedelem
1990. óta két – számottevő - béremelés volt a bíróságokon. Az első – rendszerváltó - parlament – Dr. Balsai István akkori igazságügyi miniszter javaslatának köszönhetően -, 1991-ben szignifikánsan kiemelte a bírói munka felelősségteljességét, és annak megfelelő jövedelemmel becsülte meg a bírákat. Ezután éveken keresztül nem tudta a bírói jövedelem a pénzromlást követni. Míg, a bírói bér devalválódott, az átlagjövedelem tartotta reálértékét.
2003. évre az infláció elértéktelenítő hatását egytöbblépcsős bérrendezés enyhítette, de azt, az elmúlt 6 évben csupán az infláció mértéke után kullogó, összesen 10,05%-os bérnövekedés követett. Így a bérrendezés értékvesztése, 2005-től a mai napig a 30%-os infláció és hazai átlagkereset 44%-os emelkedésének ollójában, súlyosan érinti a bírákat. A szakma, a bírói szolgálat vonzó hatása – a szerény jövedelem és a növekvő kötelezettségek okán - fokozatosan csökkent és a bíró bér ma már nem alkalmas a legjobb jogászok megszerzésére. 2004-ben a hazai átlagkereset 2,8 szorosát kitevő bírói bér, mára alig másfélszerese az átlagkeresetnek.
Napjainkra, felülvizsgálatra érett a javadalmazási rendszer, mert nem tölti be a Bjj.25.§-ában írt szerepét. Nem alkalmas arra sem, hogy a társadalomban felerősödött indulatok között a bíró és családja, „biztonsága” biztosítását finanszírozza, hisz ezt az állam nem tudja megteremteni. A jelenlegi bér nem alkalmas a bírói munka zavartalansásának fenntartására sem. A hazai, belső fizetési aránytalanságok nyomán számtalan kevésbé felelős állami beosztáshoz, álláshoz nagyságrendileg jelentősebb anyagi elismerés párosul, mint a bíróihoz. A közszférában különleges változtatásokat vezettek be és extra juttatások nyújtásának lehetősége merült fel, amelyet sűrűn alkalmaznak. Ilyenek a bírói függetlenség szférájában nem alkalmazhatók, de a jövedelemi arányok megőrzése miatt az igazságszolgáltatásban nem kerültek kompenzáló intézkedések beállításra. A közigazgatási jövedelmek megelőzték a bírói béreket és számos kedvezménnyel bővíthetők. Így indokolt a bírói juttatásokat is szélesíteni, mivel a bíró más kereső foglalkozást nem folytathat, minden más javadalom – kivéve egyes szűk törvényi lehetőségeket – a bírói státusszal összeférhetetlen.
Elmaradásunk a bírói bérek tekintetében Európában és az Európai Unióban látványos, hisz az unióban a kezdő bírói nettóbérrel a 27 államból a 24. helyet, míg az Európa Tanács 47 tagállama közül a 34. helyet foglaljuk el. A bírói javadalmazás emelése nem gazdasági, hanem politikai elhatározás kérdése, hisz jelen javaslat csak 3,8 milliárd Ft kiadással számol.
(2/B.) a bírói élethosszig tartó gondoskodás (nyugdíj)
Régi igényként jelentkezik, hogy a nyugdíjas korhatárt elért bírák tényleges nyugállományba vonulásuk esetén megfelelő anyagi ellátásban részesüljenek. Jelenlegi nyugdíjuk ugyanis az utolsó havi nettó bérük 30-40 %-a közötti összeg. Az Európai Unió tagállamainak rangsorában a magyar bírói nyugdíjak a 27 tagállam között a 24. helyet foglalják el.
Ez a javadalmazás a legalább, közel 40 év körüli szolgálati időt eltöltött bírák esetében nem biztosítja az aktív korban elért életszínvonalukat, de méltatlan is a betöltött hivatásukhoz. Az egyéb foglalkozásokkal történő összehasonlítás igénye nélkül csak megemlítjük, hogy a 25 év szolgálati idő után – akár 40 éves életkor körül - nyugdíjba vonuló rendőrök, fegyveres erők tagjainak nyugdíja meghaladhatja a 70 éves korában nyugdíjba vonuló bíró nyugellátását.
Az ilyen alacsony szintű megbecsülés a fentiek mellett nem ösztönzi az egyébként egészségi állapotuk, vagy hosszú munkájuk alatt elfáradt és egész életükben jelentős leterheltséggel dolgozó bírótársainkat, hogy az általános nyugdíjkorhatár elérésével esetlegesen ténylegesen nyugállományba vonuljanak. A „fiatal és tehetséges munkaerő” bírósági ítélkezésbe való mielőbbi bevonásának és az idősebb, hosszabb szolgálatot a bíróságon töltött kollégáink anyagi megbecsülésének javítása érdekében, a nyugdíjas bírák élethosszig tartó gondoskodásának megteremtése kiemelten fontos feladat.
Ezt a problémát, a rendszerváltás 20 éve alatt, a mai napig egyetlen kormányzati, parlamenti erő sem oldotta meg. A jelenlegi helyzetben az egyesület végrehajtó hatalommal való tárgyalásai során kapott felkérés nyomán a Magyar Bírói Egyesület az eljárási jogszabályok módosítását kezdeményező bírósági eljárásokat gyorsító csomagjában, 2010. augusztusában papírra vetette a bírák jogos igényét képező javaslatait.
Így a bírák jelentős többségét tömörítő érdekképviseleti szerv, a Magyar Bírói Egyesület nevében javasoljuk, hogy a ténylegesen nyugállományba vonuló bíró kollégák a nyugdíjuk mellett egy, a korábbi beosztásuktól független összeférhetetlenségi pótlékban részesüljenek. A pótlék mértéke a mindenkori legalacsonyabb bírói alapilletményhez igazodna, annak 50 %-a lenne, adó-és járulékmentesen.
Ez az összeférhetetlenségi pótlék anyagi oldalról megfelelően ösztönözné a jelenleg nyugdíjkorhatárt elért, mintegy 300 bíró egy részének méltó anyagi körülmények között való nyugállományba vonulása lehetőségét és jelentősen megnövelné a fiatalabb, tehetséges kollégák bíróvá válásának esélyét.
Javaslat:
A bíráknak további pótlékot és az idősebb bírák helyébe lépő tehetséges fiatalok kinevezése érdekében, a ténylegesen nyugdíjba vonuló bíráknak összeférhetetlenségi pótlékot lenne indokolt biztosítani. A javaslat megvalósításához módosítani kell a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény rendelkezéseit.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjj.)
rendelkezései:….(félkövér betűkkel a javasolt szöveg..)
………………..
A beosztási pótlék
107. § (1) A helyi bírósági bíró, a megyei bírósági bíró, az ítélőtábla bírája, valamint a Legfelsőbb Bíróság bírája beosztási pótlékra jogosult.
(2) ……….
A vezetői pótlék
108. § (1) A bírósági vezető vezetői pótlékra a 3. számú mellékletben foglaltak szerint jogosult.
(2) A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni.
(3) A vezetői pótlék összegének ….
…………………….
Szövegszerű módosító javaslat:
Összeférhetetlenségi pótlék
Bjj. 108/A. § „ A bírót tényleges szolgálati ideje alatt az 1. fizetési fokozat összegének 30%-át kitevő összeférhetetlenségi pótlék illeti meg.
Bjj. 108/B.§ (1) A legalább 20 év tényleges bírói szolgálati viszonnyal rendelkező, öregségi nyugdíjkorhatárt elért bírót, nyugdíjba vonulásakor, az öregségi nyugdíj mellett megilleti az 1. fizetési fokozat összegének 50%-át kitevő összeférhetetlenségi pótlék.
(2) Az összeférhetetlenségi pótlék, az (1) bekezdés esetében köztehermentes.
(3) A nyugdíjba vonuláskor az összeférhetetlenségi pótlékra való jogosultság megállapítását az OIT- nál a jogosult kezdeményezheti.
(4) Kizárja az összeférhetetlenségi pótlék megállapítását és folyósítását, ha a jogosult – tudományos, művészi, irodalmi, oktató- műszaki alkotó tevékenység kivételével – a nyugdíj mellett kereső tevékenységet folytat.
(5) Az összeférhetetlenségi pótlék jogosultságot kizáró körülményt, az érintettnek az ok keletkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie. „
A javaslat költségigénye: a tényleges bírákat érintően, az összeférhetetlenségi pótlék tekintetében: bruttó 3.588.480.000.Ft, a nyugdíjas bírákat érintően bruttó 640.800.000 Ft, azaz összesen, mintegy 4,2- 4,3 milliárd Ft.
A javaslatot 2010. október 7. napján előterjesztette:
A Magyar Bírói Egyesület Vezetősége
Dr. Makai Lajos elnök
Dr. Hilbert Edit alelnök
Dr. Szabó Mária alelnök
Dr. Szabó Sándor főtitkár
