A Magyar Bírói Egyesület cselekvési programja (2009-2014)
I. A Magyar Bírói Egyesület helyzetének értékelése
A Magyar Bírói Egyesület (továbbiakban: MBE) 1990-ben jött létre, a magyar bírák szakmai, érdekképviseleti szerveként. Megalakulását követően nagy szerepet játszott a bírói függetlenség erősítését, a szervezeti önállóság megteremtését célzó reformfolyamatban. Az egyesület reformbizottsága részt vett a reformtörvények normaszöveg tervezetének megfogalmazásában és összeállításában is. Az így kialakított elképzelések alapján születtek meg azok az alaptörvények, amelyek a mai napig meghatározzák a bírósági szervezet működését.
Az azóta eltelt időben több egyesület is alakult, a bírósági szervezetben. Napjainkban a MBE -en kívül még nyolc egyesületként működő és – többségében – bírákból álló társadalmi szervezet működik. (Közigazgatási Bírák Egyesülete, Munkaügyi Bírák Egyesülete, Cégbírák és Gazdasági Bírák Egyesülete, Trénerbírák Egyesülete, Közlekedési Bírák Egyesülete, A „Szervezett gazdasági bűnözés elleni hatékonyabb fellépésért”- eljáró bírák egyesülete, IBIKE, Bírónők Egyesülete)
Létszámában egyik egyesület sem éri el (sőt, meg sem közelíti) a MBE tagságának nagyságát, és elsősorban szakmai célok megvalósítása érdekében tevékenykedik; céljaik a bírói érdekképviselet tekintetében nem térnek el a MBE célkitűzéseitől.
Egy viszonylag kis létszámú apparátusban, arányait tekintve nagyobb számú társadalmi szervezet egymástól független működése azonban megkérdőjelezheti az MBE legitimitását a bírák általános érdekeinek képviselete, védelme körében. Így, indokolt, hogy a MBE reprezentatív érdekvédelmi szervezeti státusza és szerepe ne legyen vitás, ezért létszámbővítés és más érdekképviselet szervekkel való együttműködés mellett, a társ- egyesületekkel képviseleti felhatalmazásra szóló további megállapodások szükségesek az MBE javára.
Ahogyan, azt néhány OIT tag igazgatási vezető is felvetette az érdekképviselet és az OIT relációjában: vajon melyik egyesület tekinthető partnernek az OIT–al való együttműködésben?
Egyes igazgatási vezetők – de a MBE – ben hosszabb ideje tevékenykedő bírák is – megfogalmazták, hogy az igazságszolgáltatás szervezetén belül igazi bírói érdekképviselet nem működik. Ám, a meglévő, nem elég hatékony, ez a körülmény pedig új érdekképviseleti szerveződések létrehozását indukálja.
Meg kell állapítani azt is, hogy az érdekképviseleti tevékenység hatékonyságát a meglévő jogszabályi háttér is meglehetősen korlátozza. Az egyesületnek a törvények előkészítésében játszott meghatározó szerepe mellett visszatetsző, hogy az igazságszolgáltatás működését biztosító alaptörvényekben mindössze egy mondat foglalkozik az érdekképviselettel; a Bszi. 63. §. (1) bekezdés i.) pontja szerint „A bíróság elnöke biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását”
A hiányos jogszabályi háttér mellett teljesen szabályozatlan az MBE és az OIT közti együttműködés, de az elmúlt ciklust tekintve érdemi együttműködésről sem beszélhetünk, ami szintén rányomja bélyegét az érdekképviseleti tevékenység hatékonyságára.
A bírói életpálya modell megvalósításával kapcsolatos törekvések részben eredményre vezettek, többségük azonban „zsákutcába” jutott, a bírákat, bíróságokat ért alaptalan és egyre durvább megnyilvánulások elleni eddigi fellépések hatástalannak bizonyultak.
Nem javult a MBE belső- illetve külső kommunikációja, érdekképviseleti tevékenységét egyre több kritika éri.
Az elért eredmények közül kiemelést érdemel a Bírák Etikai Kódexének megalkotása és az Országos Bírói Etikai Tanács létrehozása, az Országos Bírósági Sportnapok újjáélesztése, a Nemzetközi Bírói Egyesület éves közgyűlésének megrendezése.
A Magyar Bírói Egyesület helyzetének értékeléséből az a következtetés adódik, hogy az egyesület munkáját alapjaiban meg kell újítani ahhoz, hogy elláthassa az alapszabályban meghatározott feladatait. A tisztújítás után meghatározott elvek mentén, a MBE szervezetét alkalmassá kell tenni, hogy a választmány által meghatározott célokat meg tudja valósítani.
Az Alapszabályt ezért, ennek megfelelően módosítani kell. A választmány, az elnökség, a vezetőség feladatait a célokhoz kell rendelni és a szervezet működését is ennek kell alárendelni. Ennek megvalósításához a választmány az alábbi cselekvési programot alkotja.
II. Az egyesület és az igazgatás viszonya, együttműködése
Aligha vitatható, hogy az igazságszolgáltatás egyetemes érdekeinek a jelenleginél erőteljesebb megjelenítésében, képviseletében és érvényesítésében a bírák nagy többségének támogatását élvező érdekképviseleti szervezetnek az igazgatás legfelsőbb szervét – érdekazonosság esetén – támogató fellépése sokkal hatékonyabbá teszi az OIT ilyen irányú munkáját.
Nemcsak a MBE –nek, hanem az OIT-nak is érdeke a bírói érdekképviselettel az eddiginél szorosabb együttműködés kialakítása, ugyanis bizonyos kérdéseknek a megoldásában – amelyekben az OIT és az MBE azonos platformon állnak – a MBE –nek nagyobb mozgástere van, érdekképviseleti jellegéből adódóan ugyanazt a problémakört bátrabban kommunikálhatja úgy az igazságszolgáltatáson belül, mint az igazságszolgáltatáson kívüli – más államhatalmi – szervek irányába. Ez természetesen nem jelenti a feltétlen, „szervilis” megnyilvánulásokban is testet öltő egyetértést, de nem jelentheti az igazgatási vezetőkkel „mindenáron” való szemben állást sem, mert mindkettő az érdekképviselet lényegének az elvesztéséhez vezet.
A kifejtettekre tekintettel az együttműködés szervezeti kereteit kell megteremteni, annak alapelveit, tartalmi elemeit és formáját együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
Miután a szervezeti törvény lényegét tekintve nem foglalkozik az érdekképviselet helyével, szerepével, a Bszi. módosítása során az egyesületnek el kell érnie, hogy az érdekképviselet és az igazgatás közötti együttműködés lényeges elemei törv ényben kerüljenek szabályozásra (állandó meghívotti státusz, tanácskozási jog stb.)
Ezzel egyidejűleg egységesíteni kell a bíróságok szervezeti- és működési szabályzataiban a megyei szervezetek képviselőinek részvételi jogosultságát és jogait a vezetői értekezleteken.
III. A MBE és a társegyesületek együttműködése, nemzetközi kapcsolatai
1./
Miután a MBE alapszabályában egyebek mellett a bírák általános érdekképviseletét határozta meg feladataként, a bírósági szervezeten belül működő szakmai egyesületekkel való együttműködésben egyértelművé kell tenni, hogy a bírák általános érdekképviseletére a MBE jogosult, és az MBE koordinálja a többi egyesület ilyen irányú tevékenységét.
Az együttműködés elveit megállapodásban kell rögzíteni, kifejezésre juttatva a MBE primátusát az érdekképviseletben, egyúttal meghatározva abban a társegyesületek feladatait.
2./
Meg kell találni a kapcsolódási pontokat a más „elvi” alapon álló, ugyancsak a bírák egy részét tömörítő társadalmi szervezetekkel, mert az általuk partikulárisan megjelenített, de a bírák általános véleményeként feltüntetett - alkalmanként bulvár ízű - megnyilvánulások ellehetetlenítik az egységes érdekképviselet megteremtésének a lehetőségét.
Helytelen álláspont ugyanis létezésükről nem tudomást venni, előrelépést egymás álláspontjának - közvetlen tárgyalások útján történő – megismerése jelenthet.
3./
A MBE nemzetközi kapcsolataira, a Nemzetközi (IAJ) és az Európai Bírói Egyesület (EAJ) munkájában való aktívabb részvételre a jövőben nagyobb súlyt kell fektetni. Nyilvánvaló, hogy a magyar bírák érdekei érvényesítésének színtere Magyarország. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy a bírák nemzetközi egyesületeinek egyik fontos feladata a nemzeti igazságszolgáltatás helyzetének – a bírói függetlenség biztosításának - figyelemmel kísérése a nemzeti egyesülettől szerzett információk alapján. Amennyiben a bírák vonatkozásában európai illetve a nemzetközi standardokat sértő aktusok tapasztalhatók a nemzeti állam törvényhozó vagy végrehajtó hatalma részéről, a nemzetközi bírói szervezetek segítséget tudnak nyújtani a konfliktusok kezelésében, illetve megoldásában. Éppen ezért a MBE –nek folyamatosan biztosítania kell jelenlétét a nemzetközi egyesületek rendezvényein tisztségviselői, illetve az elnökség tagjain keresztül.
IV. Kommunikáció, a többi államhatalmi ággal, illetve a médiával való kapcsolat
1./
Jelenleg nem megfelelő a MBE-ben az információáramlás. Az egyesület tagjainak az igazságszolgáltatásban és az egyesületben történtekről való tájékoztatására már nem elegendő a Bírák Lapjának a kiadása. A MBE korábbi cselekvési programja is megfogalmazta, hogy létre kell hozni az egyesület honlapját. Ez azonban elmaradt, ezért a választmány a belső kommunikáció aktuálissá tétele, és az információcsere felgyorsítása érdekében szükségesnek tartja még ebben az évben a MBE honlapjának létrehozását.
A honlap nemcsak a tájékoztatásnak és a gyors információcserének fontos eszköze, hanem a bírák véleményei, javaslatai megjelenítésének is.
A Bírák Lapja a MBE immár húsz éves múlttal rendelkező folyóirata, amelynek megszüntetése nem célszerű. Megfontolandó azonban tartalmi elemeinek újragondolása, illetve a Bírák Lapjának az egyesület honlapján elektronikus formában történő közzététele, ezzel egyidejűleg a nyomtatott formában való kiadás gyakoriságának az átgondolása. Meg kell választani a Bírák Lapjának új szerkesztőbizottságát, azzal hogy a szerkesztőbizottság dolgozza ki a lap megjelenésével kapcsolatos elképzeléseit.
2./
Az igazságszolgáltatás az írott és az elektronikus médiák folyamatos kereszt-tűzében áll, a piaci verseny az eladhatóság érdekében a sajtót a mindenáron való szenzációhajhászásra kényszeríti, ami gyakran a bíróságokat, bírákat érintő alaptalan és méltatlan, alkalmanként kifejezetten durva támadásokhoz vezet. A támadások többsége minden alapot nélkülöző és alpári stílusú, amelyekre nem biztos, hogy reagálni kell. Ugyanakkor a megalapozott kritikákra önkritikával kell válaszolni, szakmailag megfelelő és közérthető választ adva kell tájékoztatni, ugyanis a megfelelő módon és formában gyakorolt önkritika megalapozza a nemtelen támadásokkal szembeni fellépés hitelességét.
Az ilyen támadások megakadályozása szinte lehetetlen, azonban a sajtó képviselőivel, az írott- és elektronikus sajtó vezetőivel történő személyes és rendszeres párbeszéd folytatása – kerekasztal beszélgetések, nyilvános fórumok stb. – előrelépést jelenthetnek ezen a téren. Erre nemcsak országos szinten kerülhet sor, hanem a megyei szervezetek kezdeményezésében is.
Megfontolandó a MBE-ben is a sajtószóvivői rendszer bevezetése.
3./
Az érdekképviselet körében a MBE-nek túl kell lépni a depolitizáltság korlátján, ugyanis az egyes társadalmi csoportok – így a bírák – érdekeinek érvényesülése azon múlik, hogy a politikai döntést hozó tényezők mennyiben veszik azokat figyelembe. Ehhez pedig az szükséges, hogy a döntésben kompetens hatalmi elemekkel megismertessük az igazságszolgáltatás helyzetét, megoldásra váró problémáit. Ma már nem elegendő, sőt szinte reménytelen levelezés útján felhívni magunkra a figyelmet, várva a döntéshozók jóakaratát.
Miután a politikai döntések többnyire a parlamenti frakciókban illetve bizottságokban fogalmazódnak meg, a politikai tevékenység tilalmazottságára hivatkozással nem zárkózhatunk el a politikai tényezőkkel való kapcsolattartástól, illetve lobbi tevékenységtől.
V. Kodifikáció
1./
- Az 1997-ben megalkotott, az igazságszolgáltatás szervezeti függetlenségét is megteremtő, a bírósági szervezet működését, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogállását szabályozó törvények hatályba lépése óta eltelt több mint tíz év alatt elegendő tapasztalat halmozódott fel ahhoz, hogy megtörténjen azok összegezése, szintetizálása, majd ennek alapján az esetleg szükséges változtatások irányainak meghatározása, ennek birtokában pedig a szükséges módosító javaslatok kidolgozása.
- Az OIT három tudományos műhely által készített tanulmány értékelése alapján a 86/2008 (IV. 15.) számú határozatában összefoglalta az általa szükségesnek tartott változtatásokat. Ennek folytatásaként 2009. januárjában a Bszi. bizonyos részeinek módosítására vonatkozó javaslatot is kidolgozott.
- Az IRM is megkezdte a törvénymódosító javaslatok előkészítését, amelynek főbb elveit koncepció formájában el is készítette
A MBE – amely a bevezetőben említettek szerint „bábáskodott” a törvények megszületésénél – mély hallgatásba burkolódzott. Egy 2008 őszén rendezett tanácskozáson túl - amelynek semmilyen hozadéka nem volt az egyesület számára – nem tett semmit annak érdekében, hogy a bírák véleményét megismerje és ennek alapján véleményét akár törvénymódosító javaslat formájában az OIT, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elé tárja.
Ugyanakkor a MBE –nek az alapszabályában megfogalmazott feladatai teljesítése és céljai megvalósítása érdekében kötelessége a szóban forgó törvények átvilágítása és a bírák érdekeit is megjelenítő törvénymódosító javaslat kidolgozása.
Ezt a feladatot a MBE választmánya a 2009. év prioritásaként kezeli és ennek teljesítése érdekében az alábbiakat határozza el.
A MBE választmánya munkabizottságokat hoz létre a Bszi, Bjj, és az Iasz. hatályosulása tapasztalatainak összegzésére, szintetizálására és a szükséges törvénymódosító javaslatok kidolgozására.
Felhívja a választmány a megyei szervezetek elnökeit, hogy a választmány által meghatározott szempontok alapján 2009. május végéig ismerjék meg a bírák véleményét, javaslatait és azokat a munkabizottságokhoz juttassák el.
A munkabizottságok összegezzék a megyei szervezetek anyagait, és azt a MBE elnöksége még az ítélkezési szünet előtt tárgyalja meg, és dolgozza ki a MBE végleges álláspontját.
A MBE a törvények átvilágításával kapcsolatos összegző véleményét és törvénymódosító javaslatait 2009. év őszén országos bírói konferencia keretében a törvényhozó és a végrehajtó hatalom valamint az OIT bevonásával vitassa meg.
2./
A választmány megállapítja, hogy az elmúlt években az igazságszolgáltatást érintő jogszabályok előkészítéséért felelős IRM a jogszabálytervezeteket olyan határidő tűzésével küldi meg véleményezésre, hogy az nemcsak komolytalanná, de lehetetlenné is teszi a jogszabálytervezetekről megalapozott vélemény alkotását.
Ennek ellenére a MBE nem mondhat le arról az igényéről, hogy véleményezze az igazságszolgáltatást, az ítélkezést és a bírákat érintő jogszabály tervezeteket.
A választmány az igazságszolgáltatást érintő egyéb kodifikációs munkák figyelemmel kísérése és az MBE véleményének kialakítása érdekében felülvizsgálja a korábban felállított kodifikációs munkabizottság működését és felállít büntető- és civilisztikai jogszabály-tervezeteket véleményező bizottságokat.
3./
A MBE kiemelt figyelmet fordít az egyenlő munkateher elosztás kapcsán felszínre került anomáliák kezelésére, elvetve a teljesítmény arányos bérezés gondolatát.
A MBE – ismerve az OIT elképzeléseit – segítséget nyújt olyan elképzelések, jogszabály-módosító javaslatok elkészítésében, amelyek alkalmasak az egyenlőtlen munkateher elosztás felszámolására.
A választmány ennek a feladatnak a végrehajtására létrehozza a „Munkakörülményeket és a bírák munkaterhét vizsgáló” Bizottságot.
VI. Bírói életpálya
A jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok között a MBE illetve az OIT által kidolgozott életpálya koncepció eredeti formájában eredménnyel nem képviselhető.
Ezért meg kell határozni azokat a prioritásokat, amelyek fontosságuk miatt nem adhatók fel, illetve valamilyen eredménnyel kecsegtethetnek:
négy új fizetési fokozat bevezetése,
valorizáció, az uniós bírói bérekhez való közelítés
a bírák „ élethosszig tartó” gondoskodása anyagi alapjainak megteremtése
A bírói javadalmazás javítása érdekében az „Életpálya szakbizottság” elemzéseiben kimunkáltakon túl, új jobbítási lehetőségeket is be kell vonni és a követelések közé az új elképzeléseket integrálni kell.
VII. Egyebek
- A MBE anyagi stabilitásának és függetlenségének megvalósítása érdekében szorgalmazza a „Bírák az igazságszolgáltatásért” alapítvány létrehozását, amelynek fő céljai között a MBE szakmai, sport és egyéb rendezvényeinek a támogatása, az önhibájukból hivatásukat feladni kényszerülő, szociálisan rászoruló bírák anyagi támogatása stb. szerepel.
A MBE számít arra, hogy a jogszabályban meghatározott idő elteltével a bírák adójuk 1 %-át a közhasznú alapítványnak utalják.
A MBE figyelmet fordít olyan pályázatok elnyerésére, melyek az alapszabályban megfogalmazott célok elérését segítik.
Továbbra is indokolt a Pénzügyi- ellenőrzési szakbizottság működése.
- A MBE továbbra is szorgalmazza az OBS kétévente történő megrendezését és az OIT anyagi támogatása mellett vállalja annak megszervezését
- A MBE változatlanul fontosnak tartja az OBET működését, amely határozatain keresztül iránymutatást ad a helyes és etikus bírói magatartás tanúsításához
- A MBE 2010-ben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, melyről méltó módon kívánunk megemlékezni
A fenti cselekvési programot a Magyar Bírói Egyesület Választmánya a Kecskeméten, 2009. március 13. napján tartott ülésén elfogadta.
dr. Makai Lajos
a Magyar Bírói Egyesület elnöke
