Magyar Bírói Egyesület, 1122 Budapest, Tóth Lőrinc u. 6.

A Magyar Bírói Egyesület legutóbb az Európai Bírói Egyesület 2009. május 14-17. között Krakkóban tartott ülésén számolt be a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről.

Nem sokkal a krakkói ülést követően 2009. június 22-én az Országgyűlés megválasztotta dr. Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének, aki a törvényi rendelkezések folytán az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöki tisztét is betölti.

2009. év végén lejárt az OIT tagjainak a mandátuma is, a bírák küldöttei kilenc új bíró tagot választottak a tanácsba.

A megújult OIT 2010. júniusában a bírósági szervezet továbbfejlesztésére vonatkozóan célkitűzéseket és javaslatokat fogadott el. Az elmúlt évtizedben számos új feladattal és hatáskörrel bővült a bíróságok munkája, a növekvő feladatokkal párhuzamosan azonban az ítélkezési munka hatékonyságát biztosító intézkedések nem történtek. Továbbra sincs megfelelő létszámú, a bírák érdemi munkáját segítő, illetőleg kiszolgáló jól képzett tisztviselői kar, az eljárási határidők megtartásához szükséges személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak. A szükséges költségvetési többlettámogatást a bírósági szervezet nem kapta meg, a bírósági szervezet belső tartalékai 2009-2010-re kimerültek. A bírósági épületek számottevő részének állapota ma is elfogadhatatlan.

Az elmúlt évben Magyarországon országgyűlési választások is lezajlottak, amelynek eredményeként a magyar parlamentben a FIDESZ 2/3-os többséget szerzett és alakított kormányt.

2010. decemberében az új országgyűlés a bíróságok hatékonyabb működését és a bírósági eljárások gyorsítását célzó törvénymódosításokat fogadott el. A bírák javadalmazása – amely már 6 éve nem változott, a 33 %-os infláció folytán – jelentősen devalválódott. Az új jogszabály a bírói fizetési táblázatban a fokozatokat tízről tizennégyre emelte, ez a bírák 1/5-nél 2,5-10 %-os bérnövekményt eredményezett. A MBE és az országgyűlés bizottságának javaslata ellenére sem növelték a bírói nyugdíjakat. A törvénymódosítás átalakította a legfőbb igazgatási testület jogosítványait, és a vezetők kinevezésére vonatkozó szabályozást.

Felelős politikusok nyilatkozataikban megerősítették, hogy a bírósági szervezet és igazgatás jelentős átalakítások előtt áll. Az érdekképviseletek jelenlegi jogosítványai nem alkalmasak a bírói kar érdekeinek érvényesítésére.

2011. áprilisában az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alkotmányát, amely több, az igazságszolgáltatást lényegesen érintő változást vetít előre.

Az új Alaptörvény szabályozza a bírói nyugdíjkorhatárt is, melynek leszállítása váratlanul és érzékenyen érintette a bírói kart. A rendelkezések értelmében a bírói szolgálati jogviszony a mindenkori általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazodik, így a jelenlegi 70 éves bírói nyugdíjkorhatár évek múlva 65 év lesz. A magyar nyugdíj törvény átmeneti rendelkezései miatt azonban 2012. január 1-én már a 62. életévüket bírák is nyugdíjba kényszerülnek. Így 2012. év végéig 274, míg 2014. év végéig mindösszesen 333 bíró, a magyar bíró kar 11-12 %-a vonul nyugdíjba. Az intézkedés egyelőre még nem prognosztizálható zavarokat okozhat az igazságszolgáltatás működésében.

Az új Alaptörvény rendelkezéseiből következően az év folyamán a bíróságokra és a bírákra vonatkozó új szervezeti és jogállási törvény megalkotása várható.

A Magyar Bírói Egyesület önállóan és az igazgatási vezetéssel együtt igyekezett fellépni minden, a bírákat, a bírósági szervezetet negatívan érintő intézkedés ellen, és a jövőben is érvényesíteni kívánja a bírói kar érdekeit az új törvények megalkotásánál, a bírói függetlenség megőrzése érdekében. A Magyar Bírói Egyesület tárgyalásokat folytat a parlament és a kormány képviselőivel a nyugállományba vonuló bírák méltó anyagi megbecsülése, a bérrendezés, a bírói életpálya kialakítása érdekében, amelyek eredményéről a Nemzetközi Bírói Egyesület szeptemberi ülésén beszámol. Amennyiben egyesületünk törekvései nem hozzák meg a bírói kar függetlenségét biztosító intézkedéseket, élni kívánunk a Nemzetközi Bírói Egyesület alapdokumentumában foglalt érdekérvényesítési lehetőségekkel.

A beszámoló angol nyelvű fordításban csatolmányként olvasható.