A képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalásával folytatódott a közigazgatási bírósági törvény parlamenti vitája

Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka felidézte: 2010-ben az Orbán-kormány az állam megújítását tűzte ki célul, mert túlbürokratizált volt és nem működött hatékonyan, ezért szükség volt szervezeti átalakításokra és jogi lépésekre is. Megújult a közigazgatási szervezet, létrejöttek a járási hivatalok és a kormányablakok, most pedig az utolsó, de az egyik legfontosabb jogállami lépés van hátra: a közigazgatási bíróságok létrehozása - fejtette ki.

Emlékeztetett arra: állam túlhatalma feletti kontrollt megtestesítő önálló közigazgatási bíráskodást 70 évvel ezelőtt a kommunista diktatúra szüntette meg. Ezért úgy vélte: visszásak azok a gondolatok, amelyek a közigazgatási bíróságoktól féltik a demokráciát, hiszen ezt éppen a demokráciát tűzzel-vassal irtó rendszer bontotta le. A jogállamiságot elvből tagadó, a önkényuralmat bevezető kommunista rezsim 1949-ben felszámolta a közigazgatási bíróságot, "mi most, az Országgyűlés tagjai, közjogi hagyományaink előtti tisztelgésből, a modern, professzionális közigazgatási bíráskodás megteremtése jegyében, a több mint 70 ezelőtti történelmi államrend egyik igen fontos és teljes létjogosultsággal rendelkező közjogi vívmányát ismételten létrehozhatjuk" - fogalmazott. 

Kijelentette: a magyarországi demokrácia 30 éves súlyos mulasztását pótolja az önálló közigazgatási bíróság létrehozásával. 

A javaslattal kapcsolatos jogállami és alkotmányos aggályok eloszlatása érdekében hangsúlyozta: a javaslat miniszteriális igazgatási modellt vezet be európai uniós példák alapján, de a miniszter döntési jogköre erős korlátok közé van szorítva, kizárva a szubjektív döntések lehetőségét. 

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka aggályait fogalmazta meg a törvényjavaslattal kapcsolatban, mert szerinte az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatja, hogy a bírósági rendszerben meglévő kiskapukat a kormány és az OBH elnöke kihasználta, ezért ebben a törvényjavaslatban is azt keresik, hogy, melyek azok a rendelkezések, amelyekkel a kabinet visszaélhet, illetve, hogy lesz-e olyan erő, hatalom, amely ezt ellenőrizheti. 

A jobbikos képviselő nem vonta kétségbe Trócsányi László igazságügyi miniszter jó szándékát, de arra figyelmeztette: lehet, hogy, ha nem megfelelően hajtja végre a politikai utasításokat, akkor leválthatják egy olyan kinevezettre, aki a törvényjavaslatban biztosított jogkörökkel vissza fog élni.

Nem ért egyet a javaslat indoklásában szereplő kitétellel, miszerint a miniszter politikai felelősséget vállal a bíróságok jó működése felett, mert szerinte ez beavatkozást is jelent a bíráskodásba. Úgy vélte: Magyarországon a közérdek egyre inkább a "ner" érdeke felé tolódik el, ezért nem helyes, hogy a jogszabály szerint a közigazgatási bírák munkájuk során "nem tévesztik szem elől a közérdeket".

Bírálta azt is, hogy a bírói tanácsok önigazgatásában a kinevezési jogok esetében kontrollmechanizmus lép életbe, mintha gyámság alá helyeznék őket. Nem értett egyet azzal, hogy a javaslat szerint úgy lehet valaki közigazgatási törvényszéki elnök, hogy soha nem volt bíró, hanem egy kormányhivatalnál jogi előadóként dolgozott 5 évet.

Kritikával illette azt is, hogy a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság eltérő döntése esetén, egy szuperjogegységi eljárást fognak indítani. Úgy vélte: a kormányoldalnak a jelenlegi gyakorlattal csak az a baja, hogy születhetnek olyan ítéletek, amelyek a NER ellen hatnak, most viszont lesz egy olyan másik bíróság, amelynek vezetője végrehajtja a politikai utasításokat, de végső soron a miniszter is be tud majd avatkozni, és a közigazgatási bíróság elnökén is túl tud lépni.

Staudt Gábor azt valószínűsítette, hogy Patyi András lesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke és ezzel kapcsolatban megjegyezte: el lehet képzelni, hogy mennyire lesz független az a közigazgatási bíróság, amelynek leendő elnöke elnézést kért a miniszterelnöktől azért, mert a jogszabályokat betartotta.

Vejkey Imre (KDNP) kijelentette: nagy jelentőségű törvényjavaslatról van szó. Szerinte a "szirénhangok" valótlanul állítják, hogy a harmadik hatalmi ágazatot veszélyeztetné a kormány a közigazgatási bíróságok visszaállításával. Ezek a hangok riogatnak, mert nem ismerik el, hogy az 1949 előtti közigazgatási bíráskodás helyreállítása valójában a jogállam ünnepe - fogalmazott, emlékeztetve, hogy a kommunista diktatúra számolta fel a közigazgatási bíróságot.

Hamisaknak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint a közigazgatási bíráskodás bevezetése a Fidesz-KDNP trójai falova lenne.

Valójában arról van szó, hogy a speciális szaktudást igénylő közigazgatási ügyekben az önálló közigazgatási bírói kar ítélkezzen - mondta a kereszténydemokrata politikus.

A javasolt rendszer - a Kúriáéval azonos besorolású - közigazgatási felsőbíróságból és nyolc közigazgatási törvényszékből állna - ismertette, hozzáfűzve, hogy bizonyos ügyekben már első fokon a felsőbíróság járna el.

Vejkey Imre úgy összegzett: fontos a magyar történelmi hagyományokon nyugvó közigazgatási bíráskodás helyreállítása.

Varga László (MSZP) azt mondta: az lesz bíró az új rendszerben, akit az igazságügyi miniszter akar, mégpedig addig, ameddig akarja. Szerinte ebből az következhet, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter nagyon erősen befolyásolhatja az egyes ügyekben a döntéseket, ráadásul a tárcavezető szinte szabadon határozhat a közigazgatási bírósági költségvetésről is.

A bírósági szervezetrendszert teljesen átpolitizálja a javaslat - jelentette ki, hozzátéve: a politikai akarat érvényesítése iránti igény a személyi kérdésekben a legerősebb. Ugyanis a személyi ügyekért egy olyan kilenc tagú grémium felelhet - magyarázta -, amelynek négy nem bíró tagja lehet, ami alapjaiban áshatja alá a tisztességes eljárás követelményét.

Ugyanakkor a legnagyobb veszélyt a jogállamiságra a bírói kinevezéssel kapcsolatos miniszteri jogok jelentik - mondta a szocialista képviselő, úgy értékelve, hogy a miniszteri hatalom kiterjed az összes közigazgatási bíróra.

A bírói függetlenségének, a bírák törvényhez kötöttségének és a jogállamiságnak az elve is sérül az előterjesztéssel, a közigazgatási bírák inkább a politikának, nem pedig a jognak lesznek alárendelve - jelentette ki.

Varga László összegzése szerint a kormányoldalnak fontos, hogy a kényes ügyeket - például a gyülekezési, közbeszerzési kérdéseket - kezelni tudja, ezért kerülnek ezek a közigazgatási bíróságokhoz.

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslat fő célja, hogy az állam számára fontos, kínos ügyeket kivonja a független bíráskodás hatálya alól, és egy "pártbíróság" hatáskörébe utalja őket.

Úgy fogalmazott: ez a javaslat védtelenné teszi a polgárt az állammal szemben, kiszolgáltatottá teszi a jogot a politikával szemben.

Véleménye szerint csupa olyan ügyek kerülnek a közigazgatási bírósági rendszerhez - például választási, gyülekezési jogi, valamint közérdekű adatokkal kapcsolatos ügyek -, amelyekben az elmúlt években "a jog megfékezte a Fideszt".

Az előterjesztést elfogadhatatlannak, jogsértőnek nevezte a DK-s politikus, az szerinte kizárólag a kormány érdekét szolgálja, ráadásul minden érdemi kérdésben az igazságügyi miniszter dönthet majd.

Kifogásolta továbbá, hogy "bárkivel fel lehet tölteni ezt a bíróságot, aki az államigazgatásból jön".

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, a kormány a "túlhatalmának" további erősítését akarja elérni a törvényjavaslattal.

A magyar jogtörténet sötét időszakát jelenti a változtatás, ha a jelenlegi formájában megvalósul - fogalmazott.

A közigazgatási bíráskodásnak valóban volt történeti előzménye, és úgy valóban indokolt lenne bevezetni, ha a deklarált célokat szolgálná. Ám olyan formában nem lehet visszaállítani, mint az az előterjesztésben szerepel, így ugyanis a kormányzati befolyásolás növelésére és a bírósági függetlenség csorbítására alkalmas - mondta az LMP-s képviselő.

Aggodalmát fejezte ki a tervezett miniszteri igazgatási gyakorlat miatt, valamint amiatt is, hogy szerinte nincsenek garanciális elemek az indítványban. Problémának nevezte továbbá a regionális leosztást.

Összegzése szerint a kezdeményezés nem lenne elvetendő, de a javaslat ebben a formájában nem támogatható.

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy értékelt, a törvényjavaslat semmi másról nem szól, mint egy Fidesz-bíróság felállításáról. 

A kormány nem tudta megindokolni, miért van szükség önálló közigazgatási bíróságokra - mondta. Az ellenzéki politikus politikai bosszút lát a bíróságok felállítása mögött részben a Kúria áprilisi választási döntései, részben az elszámoltatás nyomás született felmentő ítéletek miatt.

Véleménye szerint az új bíróságokat a kormányhoz lojális kormánytisztviselőkkel töltik majd fel, akik olyan politikailag érzékeny és kényes ügyekben járnak majd el, mint a médiával, a választással, a közbeszerzéssel vagy a gyülekezéssel összefüggők. Bírálta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter egy személyben fog dönteni a kinevezésekről.

Hangsúlyozta, a jelenlegi közigazgatási bíráskodással nincs probléma, a Párbeszéd pedig nem fogja hagyni sem a politikai bosszút, sem a közbeszerzések további lenyúlását.

Szabó Tímea szerint ha a törvényjavaslatot elfogadják, a magyar jogállammal szembeni "lopakodó puccs" végleg győzedelmeskedni fog. Azt javasolta, vonják vissza az előterjesztést, vagy legalább várják meg a Velencei Bizottság véleményét.

Szél Bernadett (független) szerint a kormány újabb vörös vonalat léphet át és teszteli az országot, meddig mehet el. Értékelése szerint a javaslat az igazságszolgáltatás Fidesznek történő átengedéséről szól. A közigazgatás kiterjed például a választásokra, az adóhatósági eljárásokra, a gyülekezési jog gyakorlására, a civilek külföldi támogatására, a közbeszerzésekre, a közérdekű adatkérésekre - sorolta.

Hozzátette: eddig az ellenzéki politikusok a bíróságokon tudtak dolgokat intézni, szerződéseket kiperelni és így tájékoztatni a közvéleményt.

Ezzel, amit át akarnak verni az országon, megérkezünk az erdogani Törökország és a putyini Oroszország szintjére - fogalmazott.

Szél Bernadett szerint most majd jöhetnek a Fideszhez lojális bírók, illetve jöhet "a legjobb káder", Patyi András is a Közigazgatási Felsőbíróság élére.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint semmilyen szakmai indoka nincs az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésének. Egy múltba révedő, archaikus modellként beszélt az önálló közigazgatási bíráskodásról, ami szerinte "a III. Richárdban jól mutatna". Hozzátette: a jelenlegi közigazgatási bíráskodással nincs probléma, ha a javaslatnak van időszerűsége, akkor talán az, hogy a kormánypártok be szeretnék betonozni a hatalmukat.

Szólt arról is, hogy nem lenne Patyi András helyében, akiről azt mondják, hogy a közigazgatási bíróság vezetője lesz. Nekem, ha ilyen ajánlattal előállnának, azt mondanám, ne nézzenek bábunak, bohócnak meg pláne - közölte, azzal indokolva, alig lesz jogköre az elnöknek valamiben dönteni.

Varga-Damm Andrea azt valószínűsítette, hogy igen csekély számú bíró akar majd az új szervezetben dolgozni, mert annak kinevezési, minősítési rendszere rosszabb, kedvezőtlenebb, mint amiben most vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új bírósági rendszerben létrehozandó regionális törvényszékek nehezen lesznek elérhetők mind az állampolgárok, mint az ott dolgozók számára. 

A jobbikos képviselő attól tart, hogy ha a közigazgatási bíróságokról szóló jogszabály átmegy az Európai Unió rendszerén, és a Velencei Bizottság is rendben találja, akkor a kormány az általános bírósági rendszert is erre a mintára alakítja át. 

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára - megköszönve a felszólalóknak a vitában való részvételt - szakmai válaszokat ígért a benyújtandó módosító javaslatokra.

A vitában elhangzottakra reagálva jelezte: Trócsányi László nemcsak ügyvéd volt, hanem egyetemi tanár is, és több évtizedre visszamenőleg foglalkozik a közigazgatási bíróság témájával. Azokkal a kritikákkal kapcsolatban, hogy a javaslat nem felel meg a jogállami kritériumoknak, az államtitkár jelezte: még a törvény hatályba lépése előtt beérkezhet a Velencei Bizottság állásfoglalása. 

A kinevezési gyakorlatot érintő kritikákkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírósági szervezet ajánlja azokat, akiket a miniszter felterjeszt kinevezésre a köztársasági elnöknek. 

Azokra az ellenzéki kijelentésekre, miszerint "Fidesz-bíróságok" jönnek létre, az államtitkár úgy reagált: Magyarországon a bírák nem lehetnek párttagok, szemben például Németországgal, ahol ez megengedett.

Jobbikos kritikákra válaszolva elmondta: mire hatályba lép a törvény, addigra az infrastrukturális feltételek is a rendelkezésre fognak állni az új szervezet számára.