A bírák és ügyvédek szólás-, egyesülési és gyülekezési szabadsága: a nemzetközi normák áttekintése

A Jogászok Nemzetközi Bizottsága (International Commission of Jurists, ICJ) a bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges ENSZ megbízottnak címzett beadványában közzétett egy áttekintést a bírák és ügyvédek szólás-, egyesülési és gyülekezési szabadságának nemzetközi normarendszeréről A dokumentum a különleges megbízott felhívására készült, az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa részére a közeljövőben előterjesztendő jelentés kapcsán.

A beadvány felvázolja a releváns nemzetközi szabályozást, a kulcsfontosságú regionális ítélkezési gyakorlatot és jogi hátteret, valamint a szemléltető példaként szolgáló nemzeti ügyeket és számos tudományos forrást.

Az ICJ többek között az alábbi következtetésekre jutott:

– A bírák és ügyészek – akárcsak más állampolgárok – szólás-, meggyőződési, egyesülési és gyülekezési szabadsága csakis alapos okból, a szükségesség és arányosság követelményének betartása mellett korlátozható.

– Főszabály szerint ilyen jellegű korlátozásokat, amelyek speciálisan ezen személyek jogi funkcióihoz kötődnek, az igazságszolgáltatás szervezete vagy olyan más független szerv határozhat meg, amely tagjainak többsége bíró.

– A bírákkal vagy ügyészekkel szemben ezen jogok gyakorlásával összefüggésben indult bármely eljárásnak teljes mértékben meg kell felelnie a nemzetközi emberi jogi rendelkezéseknek, mind a jogalap, mind az eljárás tekintetében, ahogyan ezt a bírák és ügyészek függetlenségével kapcsolatos normák is rögzítik.

– A bíráknak és ügyészeknek távol kell maradniuk azoktól az ügyektől, amelyekben korábban oly módon gyakorolták ezen szabadságjogaikat, hogy az a későbbi magatartásuk kapcsán felvetheti az elfogultság lehetőségét.

– Ugyanakkor ez az elvárás nem jelenti azt, hogy egy bíró vagy ügyész egyáltalán ne vehetne részt olyan kérdéseket vagy feleket érintő véleménynyilvánításban, egyesülésben vagy gyülekezésben, amelyek, illetve akik a későbbiekben elképzelhetően bíróság elé kerülnek. A közösségtől és a társadalomtól való teljes elszigetelődés nem volna sem megvalósítható, sem kívánatos.

– Általában véve a pártpolitikával kapcsolatos kérdésekben való érintettség, illetve ezek kommentálása rendkívül nagy valószínűséggel adnak alapot a függetlenség hiányának feltételezésére és ezen az alapon aránylag széles körben alapíthatók korlátozások.

– Kiemelkedően fontos, hogy a bírák (és ügyészek) gyakorolhassák szólás-, egyesülési és gyülekezési szabadságukat egyes helyzetek kezelése – úgymint az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése; az igazságszolgáltatás integritásának veszélyeztetése; az igazságszolgáltatás működésének alapja – vagy az univerzális érvényűnek elismert emberi jogok, alapszabadságok és jogi előírások betartatása és védelme érdekében. Ezt szem előtt tartva, ilyen esetekben bármely hatalom csak rendkívül szűk körben korlátozhatja e szabadságjogok gyakorlását.

– A vonatkozó normák és alapelvek – az offline formákkal azonosan vagy azokkal analóg módon értelmezve – kiterjednek a véleménynyilvánítás és egyesülés online formáira, ideértve a közösségi médiát is. Mindazonáltal a véleménynyilvánítás és egyesülés online formáinak alkalmazása során a bíráknak és ügyészeknek szem előtt kell tartaniuk ezek gyakorlati szempontjait.

A beadvány teljes szövege letölthető PDF formátumban ezen a linken érhető el (icj.org, 2019.02.21.).

A hír angol nyelvű változatának magyar nyelvű fordítását dr. Dülk Tamara egyesületi tag, európai jogi szaktanácsadó titkár készítette el.