Tanulmányajánló a bírói véleménynyilvánítás témakörében
Dr. Szántai Orsolya „A véleménynyilvánítás szabadsága és a bírák számára tilalmazott politikai tevékenység összefüggései - Némaságra vagyunk ítélve?” című tanulmánya 2020. áprilisában jelent meg a MABIE honlapján.
Az elmúlt hetekben a sajtóban világot látott, bírókat név szerint említő cikkek és az ennek kapcsán megjelenő közlemények kapcsán a bírói véleménynyilvánítás szabadsága ismét fókuszba került, amely körülmény a tanulmány által felvetett kérdéseknek, álláspontoknak a társadalom széles köre általi megismertetését újra aktuálissá tették, ezért a tanulmányt ismét teljes terjedelemben közöljük.
A tanulmány a szabályozás történeti áttekintése, a hatályos jogszabályi előírások számbavétele és nyelvtani értelmezése után számos konkrét példa elemzésével jut el a végkövetkeztetésre:
A bíró nem folytathat nyilvános, konkrétan a személyéhez és egyúttal a foglalkozásához köthető politikai tevékenységet, mely oly módon sérti a pártatlanságát, illetve a pártatlanság látszatát, hogy az általa elbírált ügyekben többé nem lehet bízni abban, hogy bírói esküjéhez hűen részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen és csak a törvényeknek megfelelően jár el. A bírói véleménynyilvánítás ezen keretek között való megvalósulása egyrészt lehetővé teszi a bírák számára alapjogaik gyakorlását, másrészt adott esetben szakmai és társadalmi vitákban, a közvélemény informálásában, a közbeszéd alakításában új, értékes és a gyakorló bírók világán kívül nem feltétlenül megismerhető szempontok megjelenítését. A bírói véleménynyilvánítás tehát a megfelelő gondosság tanúsítása mellett nemhogy veszélyt nem jelent az igazságszolgáltatás pártatlanságára, hanem a bírák és a társadalom (közjó) érdekét egyidőben szolgálhatja.
(A tanulmány megjelenése óta a Bírák Etikai Kódexe változott:
A jelenleg hatályos szöveg:
2. Cikk Összeférhetetlenség
(1) A bíró politikai tevékenységet nem folytat, nyilvánosság előtt tartózkodik a politikai megnyilvánulásoktól. A bíró jogosult a törvényes keretek között szervezett nyilvános rendezvényen részt venni, de ügyelnie kell arra, hogy részvétele ne keltse politikai elkötelezettség látszatát.
A cikk eredeti megjelenésekor dr. Osztovits András kúriai bíró, míg dr. Varga Zs András alkotmánybíró volt még.)
